Month: Június 2016

Megjelent a NAV reklámügynöki tevékenység adóvonzataival kapcsolatos tájékoztatója

2016. június 28-án tette közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a reklámügynöki tevékenység adóvonzataival kapcsolatos tájékoztatóját, melyben – többek között – az alábbiak kerültek az adóhatóság által megerősítésre:

1) A reklám közzétételre irányuló szerződések megkötése során a reklámközvetítő nem kizárólag olyan konstrukcióban járhat el, amelyben a reklámozó nevében és javára köti a szerződést – mely esetben a szerződés a reklámközzétevő és a reklámozó között jön létre –, hanem lehetséges olyan konstrukció is, amely során a reklámközvetítő a saját nevében jár el, így mind reklámközvetítő és a reklámozó között, mind pedig a reklámközvetítő és a közzétevő között is létrejöhet jogviszony. Előbbi konstrukciót a NAV „ügynöki” utóbbit pedig „közvetítői” konstrukciónak nevesíti.

2) Lehetőség van a felületértékesítés jogának reklámközvetítői megbízás nélküli előre megszerzésére, majd azt követő saját jogon történő értékesítésére reklámozók részére.

3) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Ratv.) nem definiálja a megrendelő fogalmát, így azt a személyt, szervezetet kell annak tekinteni, aki a közzétevővel szerződést köt a reklám közzétételére.

4) A reklám közzétevőjének (így a közzétevői reklámadó alanyának) az tekinthető, aki ténylegesen rendelkezik az adóköteles reklám-közzététel megvalósítására szolgáló felületen történő tartalom-elhelyezés jogával.

A tájékoztató teljes szövege az alábbi linken érhető el:
http://nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/reklamugynoki_tevekenyseg.html

Bővebben

Hírlevél 2016. június

A tartalomból:

  • Elfogadta az Országgyűlés az egyes adótörvények módosítására irányuló törvényjavaslatot
  • Elfogadta az Országgyűlés a jövedéki adóról szóló új törvény javaslatát
  • Újabb módosítások a Ptk-ban
  • Megszületett az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete
  • Útmutató a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló EU irányelvhez
  • Módosult az elektronikus hírközlésről szóló törvény a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében
Hírlevél 2016. június - teljes hírlevél letöltése PDF-ben
Bővebben

Elfogadta az Országgyűlés az egyes adótörvények módosítására irányuló törvényjavaslatot

Korábbi hírlevelünkben már említettük, hogy a nemzetgazdasági miniszter 2016. májusában törvényjavaslatot nyújtott be az egyes adótörvények, így – többek között – a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény („Ratv.”), valamint a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény („Neta tv.”) módosításáról.

A törvényjavaslatot az Országgyűlés a bizottságok által javasolt módosításokkal 2016. június 7-én elfogadta, az új törvény 2016. június 15. napján kihirdetésre került, azonban a Ratv. és a Neta. módosítására vonatkozó rendelkezések csak 2017. január 1-jével lépnek majd hatályba.

A Ratv. módosítása kapcsán a külföldi közzétevőkre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról hozott határozat elleni bírósági felülvizsgálat eljárási szabályait érintően került a törvényjavaslat kiegészítésre, e határozat bírósági felülvizsgálati eljárásában kizárólag okirati bizonyításnak lesz helye és a bíróság tárgyaláson kívül fog határozni. A törvényjavaslat eredeti szövegéhez képest a Neta új gyógynövényes ital definíciója is pontosításra került, a végleges szöveg alapján a gyógynövényes ital meghatározásakor a gyógynövénymennyiséget 15%-os nedvességtartalmú gyógynövénymennyiségre átszámítva kell figyelembe venni.

Bővebben

Elfogadta az Országgyűlés a jövedéki adóról szóló új törvény javaslatát

Szintén 2016. június 7-én szavazta meg az Országgyűlés a korábban említett törvényjavaslatot, mely a jövedéki adóról szóló szabályozást új törvénybe foglalja. Az új törvény 2016. november 1-jén lép majd hatályba, ez azonban csak az átmeneti rendelkezések hatályba lépését érinti, a lényegi rendelkezések 2017. január 1-jétől lesznek hatályosak.

Bővebben

Újabb módosítások a Ptk-ban

2016. június 13-án döntött az Országgyűlés az igazságügyi miniszter által 2016. májusban benyújtott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatról.

Az elfogadott módosítás elsődlegesen a Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit érinti, melynek hátterében nagyrészt a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó követelményekről szóló EU rendeletnek való megfelelés, valamint a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás áll. Az indoklás szerint az új Ptk. által megalkotott különvált zálogjog intézménye nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a továbbiakban a fenntartása nem indokolt, a hitelezési gyakorlatban eddig betöltött, nem túl jelentős funkcióját meg kell szüntetni. Az új szabályozás erre tekintettel megteremti annak a lehetőségét, hogy a pénzügyi intézmény a jelzálogjogát önálló zálogjoggá alakítsa, amely azonban eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól, például az átalakításos önálló zálogjogot kizárólag az eredeti célra lehet felhasználni, más biztosítéki cél tehát nem léphet az eredeti helyébe. A zálogjogi rendelkezések átalakításával egyidejűleg a módosítás enyhíti az ún. fidúcia-tilalmat is, hiszen a jövőben ez a tilalom kizárólag a fogyasztói ügyletekre terjed majd ki, az olyan kikötés lesz semmis, amelyben a fogyasztó egy vele szemben álló követelés biztosítása céljából vételi jog alapítására, avagy tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vállal kötelezettséget.

A módosítás egyéb rendelkezései érintik – többek között – a jogi személyekre vonatkozó szabályokat, valamint a nagykorú gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettségét.

Előbbi kapcsán módosul az a szabály, miszerint jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek való károkozása esetén minden esetben a károsulttal szemben a jogi személlyel egyetemlegesen felel. A módosítás alapján ilyen károkozás esetén a jogi személy lesz felelősségre vonható, az egyetemleges felelősség a továbbiakban csak akkor áll fenn, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta. Kifejezetten a részvénytársaságokra vonatkozó módosítás alapján pedig főszabály alóli kivételként a továbbiakban a társaság működési formájának megváltoztatásához kapcsolódóan a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyilvános forgalomba is kerülhetnek.

Utóbbi nyomatékosítja az Alaptörvényben rögzített nagykorú gyermekek szüleik iránt fennálló tartási kötelezettségét, és a tartásra köteles gyermekkel szemben az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítési lehetőséget biztosítja azok számára, akik a tartásra köteles gyermek helyett a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról –– anélkül, hogy az egyébként kötelezettségük lenne – ténylegesen gondoskodnak. A megtérítés az ellátás nyújtásától számított 1 éven belül követelhető.

Bővebben

Megszületett az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete

2016. május 24-én lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 számú új egységes adatvédelmi rendelete, mely többéves egyeztetés eredményeként 2018. május 25-től lép majd a jelenleg hatályos 1995. évi adatvédelmi irányelv helyébe.

Míg az eddigi irányelvi szintű szabályozás a tagállamokban egymástól többé-kevésbé eltérő adatvédelmi szabályozást eredményezett, az új rendelet az EU egész területén közvetlenül alkalmazandó, így a felkészülésre a tagállamok 2 éves türelmi időt kaptak.

A rendelet hatálya nem csak az Unióban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelőkre, adatfeldolgozókra terjed ki, hanem minden olyan adatkezelőre, adatfeldolgozóra is, akik nem rendelkeznek tevékenységi hellyel az EU-n belül, de áruk értékesítése vagy szolgáltatások nyújtása során az Unióban tartózkodó érintettek adatait kezelik, vagy az érintettek viselkedésének megfigyeléséhez kapcsolódó tevékenységet folytatnak az Unió területén.

A rendelet egyik központi eleme az átláthatóság biztosítása az adatkezelés során, az adatkezelők minden egyes tájékoztatásának tömörnek, átláthatónak, érthetőnek kell lennie, valamint könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell az adatkezelésre vonatkozó információknak megjelenniük. Ezen felül minden adatkezelőnek a rendeletben meghatározott információkat tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie az általa végzett adatkezelési tevékenységekről. Ez utóbbi kötelezettség nem vonatkozik a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozásokra, kivéve, ha az adatkezelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően kockázattal jár, vagy amennyiben különleges adatot kezelnek, vagy ha az adatkezelés nem alkalmi jellegű.

Újdonság az érintett adatainak törléséhez való jogának kiterjesztése, azaz az ún. „elfeledtetéshez való jog”, mely alapján, amennyiben az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, nem csak saját adatbázisából köteles azt törölni a jogosult kérésére, hanem köteles megtenni az ésszerűen elvárható lépéseket annak érdekében, hogy tájékoztassa a további adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőle a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy másodpéldányok törlését is.

A gyermek hozzájárulására vonatkozó feltételek kapcsán a rendeletben meghatározásra kerül, hogy a közvetlenül gyermekeknek kínált online szolgáltatások kapcsán a 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a szülői felügyeletet gyakorló szülő adta meg, illetve engedélyezte. A tagállamok jogosultak ennél alacsonyabb életkort is megállapítani, de ez a korhatár 13. életévnél alacsonyabb nem lehet.

A fentieken túl a rendelet egységesíti az adatvédelmi jogsértés esetén alkalmazható bírságot is, így minden tagállami hatóságnak ugyanolyan összegű bírság kiszabására lesz lehetősége. A bírság maximális összege pedig a NAIH jelenlegi legmagasabb 20 millió forint összegű bírságához képest elérheti a 20 millió eurót, illetve – amennyiben ez magasabb összeg – akkor vállalkozások előző éves forgalmának a 4 százalékát.

Bővebben

Összefoglaló a reklámadó törvény 2017. január 1-jével hatályba lépő módosításáról

2016. június 15-én került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény, melynek 12. pontja (108.§) rendelkezik a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény („Ratv.”) módosításáról. A Ratv-t érintő módosító rendelkezések („Módosítás”) 2017. január 1-jén lépnek hatályba.

Összefoglaló a reklámadó törvény 2017. január 1-jével hatályba lépő módosításáról - Letöltés pdf-ben
Bővebben

Útmutató a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló EU irányelvhez

2016. május 25-én hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelvhez kapcsolódó új útmutatót. Az útmutató a korábbi, 2009-ben kiadott útmutatóhoz hasonlóan segítséget nyújt az irányelv egyes rendelkezéseinek gyakorlati értelmezésében, az Európai Bíróság és tagállami bíróságok jogeseteinek bemutatásával kitér – többek között – az online kereskedelmi szektorra (webáruházakra, app store-okra), utazási és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmi gyakorlatra, az „átlagfogyasztó”, és a „kiszolgáltatott fogyasztó” meghatározásával kapcsolatos gyakorlati problémákra.

Bővebben

Módosult az elektronikus hírközlésről szóló törvény a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében

A módosítások elsődleges célja a vonatkozó EU-s irányelv hazai átültetésének befejezése, hiszen Uniós célkitűzés, hogy 2020-ra minden uniós állampolgárnak lehetősége legyen a legalább 30 Mbps sávszélességet biztosító nagysebességű internetkapcsolathoz való hozzáféréshez.

2016. július 1-jén lépnek hatályba a módosítások, melyek az építési munkák összehangolása érdekében lehetővé teszik, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók és az egyes hálózatüzemeltetők érdemi egyeztetést kezdeményezzenek annak érdekében, hogy a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítésének munkálatai a tervezett hálózatfejlesztésekkel összehangoltan valósuljanak meg. Ezen felül bármely hálózatüzemeltető köteles lesz az őt megkereső elektronikus hírközlési szolgáltató részére információt szolgáltatni az érintett fizikai infrastruktúrára vonatkozóan legalább a földrajzi elhelyezkedést, nyomvonalat, a fizikai infrastruktúra típusát és aktuális felhasználását érintően.

A módosítások az épületeken belüli hálózati infrastruktúra kiépítésének is törvényi alapot teremtenek, így biztosítva azt, hogy a lakók számára versenyképes, minőségi szolgáltatásokat nyújtva az épületekben, társasházakban egyidejűleg több hírközlési szolgáltató is jelen lehessen.

Bővebben