Month: Augusztus 2016

Hírlevél 2016. július-augusztus

A tartalomból:

  • Kötelező a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken 2016. december közepétől
  • Fogyasztók megtévesztése az üdülési jogok eladásával kapcsolatos ajánlatokkal
  • Bővült azon munkáltatók köre, ahol kötelező munkavédelmi képviselő választása
  • Augusztus 1-jétől újabb módosítások az EKAER rendszerben
  • Módosult a munka törvénykönyve
Hírlevél 2016. július-augusztus - teljes hírlevél letöltése PDF-ben
Bővebben

Kötelező a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken 2016. december közepétől

2016. december 13-ától alkalmazandó az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségről szóló 1169/2011/EU rendelet azon rendelkezésre, mely alapján kötelező a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken. A tápérték feltüntetése 2014 óta lehetséges a rendeletben meghatározott előírásokkal, melyek december közepétől azonban már kötelezően irányadóak.

Az ezen időpont előtt forgalomba hozott vagy jelöléssel ellátott azon élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, a készlet erejéig még forgalmazhatóak.

Nem vonatkozik az előírás továbbra sem a rendeletben meghatározott egyes élelmiszerekre, úgy mint például emberi fogyasztásra szánt vizek, feldolgozatlan termékek, fűszernövények, gyógynövények, étkezési só, asztali édesítőszerek, rágógumi, kistermelői és kézműves élelmiszerek. Ezen túlmenően továbbra is elhagyható a tápértékjelölés feltüntetése a több mint 1,2 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó italok esetében is.

Bővebben

Fogyasztók megtévesztése az üdülési jogok eladásával kapcsolatos ajánlatokkal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy az SWF HOLDER Kft. 2014 májusától üdülési jogokkal kapcsolatos ajánlataiban több állításával is megtévesztette a fogyasztókat.

Az eljárás alá vont vállalkozás üdülési jogok továbbértékesítésére vonatkozó ajánlatait olyan fogyasztóknak címezte, akik már meglévő üdülési jogukat szándékozták értékesíteni, azonban az SWF HOLDER Kft. csak látszatát keltette a továbbértékesítésnek, tényleges lépéseket nem tett annak érdekében.

A Versenyhivatal megállapította, hogy a vállalkozás elsődleges célja új üdülési jogok értékesítése volt, ennek ellenére valótlanul állította, hogy üdülési jogok másodlagos értékesítésével foglalkozik, valamint megtévesztette a fogyasztókat, hiszen elhallgatta, hogy a továbbértékesítés feltétele egy újabb üdülési jog vásárlása. Ez utóbbi kapcsán tisztességtelenül is befolyásolta a fogyasztókat, mert az újonnan vásárolt üdülési jogot gyorsan és könnyen értékesíthetőnek minősítette, a beszámítás lehetőségéről pedig valótlan állításokat közölt.

A GVH a súlyosító körülmények – mint például, hogy a megcélzott fogyasztók jelentős része idősebb személyekből állt – figyelembe vételével 10.094.000 forint összegben bírságolta a jogsértést.

Bővebben

Bővült azon munkáltatók köre, ahol kötelező munkavédelmi képviselő választása

2016. július 8-ától hatályos a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosítása, mely alapján bővült azon munkáltatók köre, ahol munkavédelmi képviselő választását írja elő a törvény. A korábbi 50 fős létszámhatártól eltérően, jelenleg azon munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma a 20 főt eléri, kötelező munkavédelmi képviselőt választani. A képviselő választására a továbbiakban az Mt. üzemi tanácstaggá választására vonatkozó rendelkezéseket kell – az Mvt-ben meghatározott eltéréssel – alkalmazni. Amennyiben a módosítások hatályba lépésekor a munkáltatónál van már választott munkavédelmi képviselő, az új szabályokat a mandátum lejártát követő új választás során kell alkalmazni, ellenkező esetben pedig a képviselő megválasztását a hatálybalépését követő fél éven belül meg kell tartani. A módosítások érintik továbbá a munkabaleset kivizsgálására vonatkozó szabályokat, valamint új szankcióként kerül bevezetésre a közigazgatási bírság, melyet ötszázezer forintig terjedő összegben szabhat ki a munkavédelmi hatóság a törvényben meghatározott esetekben.

Bővebben

Augusztus 1-jétől újabb módosítások az EKAER rendszerben

2016. augusztus 1-jétől módosultak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerre (EKÁER) vonatkozó egyes rendelkezései.

Az EKÁER rendszer kijátszásának elkerülése érdekében a továbbiakban a bejelentési kötelezettség az egyébként nem útdíj-köteles gépjárművekre nem csak abban az esetben terjed ki, ha kockázatos terméket fuvaroznak, hanem akkor is, ha azok össztömege a felrakodás után a 3,5 tonnát meghaladja.

A hatósági zárra vonatkozó módosítások alapján a fuvarozó köteles gondoskodni a zár sértetlen állapotának megőrzéséről annak felhelyezéstől a NAV által történő levételéig. Amennyiben ezen kötelezettségnek nem tesz eleget, magánszemély 200 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig, nem magánszemély fuvarozó pedig 500 000 Ft-tól 1 000 000 Ft-ig mulasztási bírsággal sújtható, és az adóhatóság az ellenőrzés során a gépjárművet – amennyiben az nem romlandó árut, vagy élő állatot szállít – az esetlegesen kiszabott bírság megfizetéséig a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve külön határozat nélkül visszatarthatja. Egyebekben amennyiben a zár baleset miatt, vagy egyéb okból megsérül, a fuvarozó köteles az adóhatóságot a sérülésről haladéktalanul értesíteni.

További újdonság, hogy mulasztási bíróság kiszabását alapozhatja meg a jövőben az is, ha a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét. Ez esetben a bírság összege a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedhet.

Új definícióval is bővült a törvény, külföldi fuvarozónak minősül a Magyarország területén termékmozgatást végző belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személy, egyéb szervezet, továbbá a járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező magánszemély, valamint külföldi fuvarozó tulajdonában álló termékmozgatást végző jármű belföldi magánszemély vezetője.

Bővebben

Módosult a munka törvénykönyve

2016. júniusban hirdették ki a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénycsomagot, mely – többek között – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) módosítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

A várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt álló munkavállalókra vonatkozó felmondási tilalom kapcsán kiegészült a szabályozás, a törvény a továbbiakban lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató, amennyiben őt a felmondási tilalomról a munkavállaló a felmondás közlését követően tájékoztatja, a felmondást egyoldalúan írásban visszavonja. Erre a munkavállaló tájékoztatásától számított tizenöt napon belül van lehetőség.

Változnak továbbá a napi pihenőidőre vonatkozó szabályok, azokban a törvényben meghatározott esetekben, ahol a napi pihenőidő tartama 11 óránál kevesebben határozható meg, akkor is biztosítani kell a munkavállaló számára, hogy két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra legyen.

Hatályon kívül helyezték továbbá azt a szabályt, miszerint amennyiben a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be. Egyebekben módosítások érintik a vezető munkavállalók munkaszerződésére vonatkozó, valamint külföldi munkáltatók által belföldön foglalkoztatott munkavállalók jogviszonyaira vonatkozó rendelkezéseket is.

Az Mt. módosító rendelkezések nagy része 2016. június 18-án lépett hatályba, a napi pihenőidőre vonatkozó rendelkezések pedig 2017. január 1-jétől módosulnak.

Bővebben