Month: Október 2016

A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv reformját tervezi az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság előterjesztette a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatát.
A Bizottság célja a reformokkal a munkavállalók kiküldetésének elősegítése, a méltányos javadalmazási feltételek, valamint a küldő, és a fogadó tagállam vállalatai közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása.

A várható módosítások három fő területet érintenek: a hosszú távú kiküldetések esetén az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat, a munkavállalók javadalmazására vonatkozó szabályokat, valamint a munkaerő-kölcsönzés keretében történő kiküldetés szabályait.

A három fő terület közül a legfontosabb változást a javadalmazás módosítása hozhatja. Míg a jelenlegi rendelkezések szerint a kiküldött munkavállaló bérezésére a fogadó országban érvényes minimálbér összege irányadó, a módosítások szerint nem csak a minimálbér, hanem a javadalmazási szabályok minden olyan eleme, amely a fogadó állam azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóira általánosan vonatkozik, a kiküldött munkavállalókra is érvényes lesz.

Változnak továbbá az alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezések a huszonnégy hónapot meghaladó, vagyis hosszú távú kiküldetések esetén. Ilyen esetekben ugyanis a küldő állam joga helyett a fogadó ország jogát kell majd alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvezőbb.

A változások a fentieken túlmenően érintik a munkaerő-kölcsönzés keretében történő kiküldetés szabályait és az alvállalkozói szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket is.

Bővebben

Kikerült az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás az Mt. hatálya alól

Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény 2016. szeptember 1. napjától hatályon kívül helyezte a Munka Törvénykönyvének (Mt.) azon rendelkezéseit melyek az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályait rögzítették, ezzel egyidejűleg az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás szabályai átkerültek a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Sztv.) törvény rendelkezései közé.

A módosítások alapján a diákok és iskolaszövetkezetek között a továbbiakban nem munkaszerződést, hanem személyes közreműködésről szóló tagsági megállapodást kell kötni, melyre a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a munkavégzésére pedig az Mt. egyes, Sztv-ben megjelölt szabályai irányadóak.

A Sztv. rögzíti a megállapodás kötelezői tartalmi elemeit, rendelkezéseket tartalmaz a napi munkaidőre, azonban többek között a szabadság, a díjazás és fiatal munkavállalók munkajogi védelme kapcsán az Mt. vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni.

Az áttérésre a szövetkezetek év végéig kaptak határidőt, a módosítás hatályba lépésekor fennálló iskolaszövetkezeti munkaviszonyokat legkésőbb 2016. december 31-ig kell a fentiek szerinti tagsági megállapodások megkötésével kiváltani, ennek hiányában a munkaviszony – illetve a fenti rendelkezéseknek nem megfelelő tagsági megállapodás – 2017. január 1-jén megszűnik a törvény erejénél fogva.

Bővebben

Az új polgári perrendtartásról szóló törvényt tárgyalja az Országgyűlés

2016. október 3-án kezdődött meg az új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat részletesvita-szakasza az Országgyűlésben.

A javaslat indoklása szerint az új törvény célja a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítása, a felek közötti egyeztetés előmozdítására irányuló eljárási szabályok kialakítása, az osztott perszerkezet bevezetése, a csoportperek szabályainak megalkotása, a professzionális pervitel biztosítása érdekében a kötelező jogi képviselet kialakítása a törvényszékeken, valamint az elektronizáció szerepének megerősítése.

A javaslat elfogadása esetén az új törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult perekben kell majd alkalmazni.

Bővebben

Módosult az adózás rendjéről szóló törvény

A módosításokkal szűkült a lehetőség arra, hogy az adótartozással rendelkezők részesedésük eladásával próbáljanak kibújni a helytállási kötelezettség alól. Az új rendelkezések alapján az  adó megfizetésére kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes (kivéve Nyrt. esetén) a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, amennyiben a tag/részvényes a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és a részesedés átruházásakor a jogi személy adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladja, feltéve, hogy a tag/részvényes ez utóbbi körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.

A fenti helytállási kötelezettség azonban nem terheli a tagot/részvényest, amennyiben igazolja, hogy a jogi személy az adószám megállapításával kapcsolatos törvényben meghatározott okból nem tudta a részesedés átruházásáig megfizetni az adótartozást, vagy azt, hogy a részesedés átruházását megelőzően a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően megtörtént a legfőbb szerv kötelező összehívása és az előírt döntés meghozatala, illetve a tőkevesztésre tekintettel a kötelező átalakulás, valamint az adótartozás megfizetése, illetve a jogszabályi rendelkezések teljesítése érdekében a tag/részvényes tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett.

A határozat meghozatalára a hatóságnak főszabály szerint az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetősége.

Bővebben

Öt millió forint bírságot szabott ki a GVH túlzó állítások miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szeptemberben megállapította, hogy a Manna Natúr Kozmetikum Kft. több termékkel (szappanok, fürdőgolyók, illóolajok, stb.) kapcsolatban széles körben alkalmazott a termékek kozmetikai funkciót illetően túlzó állításokat.

A fogyasztók intenzív figyelemfelhívó hirdetések kapcsán juthattak el a cég honlapjára, ahol a termékek különböző kedvező hatásáról találhattak tájékoztatást. A GVH megállapította, hogy az egyes termékekről közzétett állítások a termékeknek megalapozatlan gyógyító hatásokat, bizonyítatlan egészségre vonatkozó kedvező hatásokat, és egyéb, a termékek használatától várható eredményekre utaló, bizonyítékokkal alá nem támasztott hatásokat tulajdonítottak.

A Hatóság hangsúlyozta, a kozmetikumoknál is igazolni kell a közzétett állítások valóságtartalmát, különösen az olyan érzékeny állításoknál, mint a betegségek, egészségügyi problémák megelőzését, megoldását és a tüneteik kezelését ígérő üzenetek.

A GVH az enyhítő körülmények – mint például, hogy az érintett módosította a kereskedelmi gyakorlatát, valamint 100%-os pénzvisszafizetési garanciát alkalmaz – figyelembe vételével 5.000.000 forint összegben bírságolta a jogsértést.

Bővebben

Közeleg a munkavédelmi képviselő-választásra szabott határidő

Korábbi hírlevelünkben jeleztük, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2016. július 8-ai módosításának megfelelően azon munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma a 20 főt eléri, kötelező munkavédelmi képviselőt választani. Azoknál a munkáltatóknál, ahol jelenleg nincs választott képviselő, a választást fél éven belül, azaz legkésőbb 2017. január 8- napjáig kell megtartani.

Bővebben

Hírlevél 2016. szeptember-október

A tartalomból:

  • A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv reformját tervezi az Európai Bizottság
  • Kikerült az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás az Mt. hatálya alól
  • Az új polgári perrendtartásról szóló törvényt tárgyalja az Országgyűlés
  • Módosult az adózás rendjéről szóló törvény
  • Közeleg a munkavédelmi képviselő-választásra szabott határidő
  • Változások jövő évtől a Cafeteria-rendszerben
Hírlevél 2016. szeptember-október - teljes hírlevél letöltése PDF-ben
Bővebben

Változások jövő évtől a Cafeteria-rendszerben

2017. január 1-jétől jelentősen megváltozik a Cafeteria-ban adható juttatások köre. A béren kívüli juttatások elnevezés alatt jövő év elejétől változatlan adóterhek mellett csak kétféle juttatás adható majd. Az egyik – változatlan alszámlákkal és keretösszegekkel – a Széchenyi-pihenőkártya szolgáltatásai, a másik pedig az új elemként bevezetésre kerülő juttatott pénzösszeg, vagyis készpénz-cafetaria, mely utóbbi évente maximum 100.000,- Ft összegben adható majd a munkavállalók részére.

Ezzel egyidejűleg bevezetésre kerül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő többi Cafeteria-elemet magában foglaló új kategória, egyes meghatározott juttatások megnevezés alatt, magasabb adóterhek mellett. Ide tartozik majd – többek között – a helyi utazási bérlet, a munkahelyi étkeztetés, a képzési költségek átvállalása, valamint az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztár is.

Továbbra is megmarad és bővül jövő év elejétől az adómentes juttatások köre. Változatlanul e körbe tartozik pl. a sportrendezvény belépő, valamint kulturális belépő, a kockázati biztosítás, a lakáshitel támogatás, továbbá kis módosítással a bölcsődei, és újdonságként az óvodai ellátások térítése. Új adómentes kategória lesz továbbá a mobilitási célú lakhatási támogatás, mely különböző feltételeknek megfelelő munkavállalóknak juttatható majd a foglalkoztatás idejétől függően a minimálbér 40-25-15%-áig.

Bővebben