Month: Február 2017

Hírlevél 2017. január-február

A tartalomból:

  • Áprilisban lépnek hatályba az új jövedéki törvény lényegi rendelkezései
  • Gazdálkodó szervezetek hivatalos elérhetőségének bejelentése a rendelkezési nyilvántartásba
  • Módosult a számlán feltüntetendő kötelező adatokra vonatkozó szabály
  • Módosult a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adó alapja
  • Hatszázmillió forintra bírságolta a GVH a Magyar Telekom Nyrt-t
Hírlevél 2017. január-február - Teljes hírlevél letöltése PDF-ben
Bővebben

Áprilisban lépnek hatályba az új jövedéki törvény lényegi rendelkezései

Korábbi hírlevelünkben részletesen beszámoltunk arról, hogy 2017-ben jelentősen átalakul a jövedéki szabályozás.

Az új törvény (2016. évi LXVIII. törvény) lényegi rendelkezései 2017. január 1. helyett a tavaly év végi módosításnak köszönhetően 2017. április 1-jén lépnek hatályba, az átmeneti rendelkezések szerinti nyilatkozattétel határideje pedig 2017. február 28-ra módosult. E szerint a régi Jöt. szerint adóraktári engedéllyel, bejegyzett kereskedői engedéllyel, bejegyzett feladói engedéllyel, felhasználói engedéllyel vagy jövedéki engedéllyel rendelkező személyek, akik tevékenységüket 2017. március 31-ét követően folytatni kívánják, 2017. február 28-áig kötelesek nyilatkozni többek között arról, hogy tevékenységüket a jövőben hogyan kívánják folytatni, az adatszolgáltatást milyen formában kívánják teljesíteni, nyilatkozni kell továbbá a jövedéki biztosíték számításáról és nyújtásának módjáról, tervezett időpontjáról, és arról, hogy az új engedély kiadását követően a szabadforgalomba bocsátásról milyen adatszolgáltatást kívánnak teljesíteni 2017. április 1-től.

Bővebben

Gazdálkodó szervezetek hivatalos elérhetőségének bejelentése a rendelkezési nyilvántartásba

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (E-ügyintézési tv.) szerint a gazdálkodó szervezetek 2017. augusztus 31-ig kötelesek bejelenteni elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába.

Hivatalos elérhetőségként olyan elérhetőség adható meg, amely egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott szervezet elérhetősége, alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására, garantálja a dokumentum sértetlen fogadását, kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit, és alkalmas a kézbesítéssel kapcsolatos visszaigazolásokra.

Gazdasági társaságok a bejelentési kötelezettséget azzal is teljesítik, ha az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségüket a cégjegyzékbe bejelentik.

A fentiekkel egy időben módosult a cégtörvény is, melynek értelmében 2018. január 1-jétől a cégjegyzék kötelezően tartalmazza majd a cégeknek az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségét, azonban a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vételét a cégek ezt megelőzően is kérhetik.

Bővebben

Módosult a számlán feltüntetendő kötelező adatokra vonatkozó szabály

Januártól módosult az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény számlák kötelező adattartalmára vonatkozó rendelkezése. A korábbi egymillió forintos értékhatárhoz képest januártól százezer forintra módosult azon értékhatár, mely alapján a számla kötelező tartalmi eleme a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adószáma, amennyiben a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra az áthárított adó a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, ennek hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. Az új szabály a 2017. január 1-jén, vagy ezt követően kiállított számlák esetében alkalmazandó. A nem megfelelő adattartalom miatt a számla kibocsátója bírsággal sújtható, a számla befogadója részéről pedig az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltétel nem teljesül.

Bővebben

Módosult a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adó alapja

2017. január 1-jétől a jövedelem 1,19-szereséről 1,18-szorosára csökkent a kifizetőt terhelő adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a béren kívüli juttatások esetén. A promóciók szempontjából a módosítás a csekély értékű ajándék, a szóróajándék és az üzleti ajándék adózását érinti, melyek esetében a kifizetőt terhelő a személyi jövedelemadó alapja januártól a termék, szolgáltatás szokásos piaci értékének az 1,18-szorosa.

Bővebben

Hatszázmillió forintra bírságolta a GVH a Magyar Telekom Nyrt-t

Hatszázmillió forint összegű bírságot állapított meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Telekom Nyrt-vel szemben az összehasonlító reklám szabályainak megsértése, valamint fogyasztók megtévesztése miatt.

A vizsgálat a „legnagyobb 4G hálózat” szlogenű kampányra irányult, melyben a hatóság megállapította, hogy a Telekom nem tárgyilagosan hasonlította össze a saját és versenytársai 4G hálózatainak lefedettségét, megsértve ezzel az összehasonlító reklám szabályait, hiszen a GVH döntése szerint az, hogy egy adott pillanatban egy mobilszolgáltató hálózatának lefedettsége a legnagyobb, nem minősül tárgyilagosnak – még akkor sem, ha az a közlés pillanatában igaz volt -, ha egyébként a 4G mobilszolgáltatási sajátosságokat figyelembe véve megállapítható, hogy ez a helyzet a gyorsuló hálózatfejlesztések miatt nem tartható fenn.

A vizsgálat kiterjedt továbbá a kampány során egyes kommunikációs eszközön használt, a hálózatból való letöltéssel kapcsolatos „akár 150 MBit/s sebességgel”, illetve az „akár 150 Mbit maximális sebességgel” állításokra is, melyek a GVH szerint az elérhető letöltési sebesség kapcsán a fogyasztók megtévesztésére alkalmas jelentéstartalommal bírnak. A vizsgálat során a GVH kifejtette, hogy az „akár” kifejezést tartalmazó reklámígéretek – többek között – akkor jogszerűek, ha az „akár” szó tájékoztatásokban való alkalmazása az ígéret szempontjából nem egy elméleti, hanem egy reális lehetőséget jelent, a vizsgált ügyben azonban a 150 Mbit/s nem a fogyasztók számára elérhető lehetőséget jelentett.

Kiemelt súlyosbító tényezőként értékelte a hatóság, hogy a jogsértő magatartás olyan árura vonatkozott (4G szolgáltatás), amely még nem volt ismert a fogyasztók széles körében, valamint azt, hogy az egy-két éves hűségidőkre tekintettel a jogsértő magatartás hatása elhúzódhatott.

A Telekom álláspontja szerint az érintett reklámállítás ellenőrizhető és tárgyilagos is volt, ezért úgy nyilatkozott, hogy bíróságon fogja a határozatot megtámadni.

Bővebben