Month: Március 2017

Összefoglaló a reklámadó törvény módósításáról szóló törvényjavaslatról

A nemzetgazdasági miniszter 2017. március 28-án törvényjavaslatot („Javaslat”) nyújtott be a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény („Ratv.”) módosításáról.

A Javaslat benyújtásának oka az Európai Bizottság („Bizottság”) magyar reklámadóra irányuló vizsgálatában hozott negatív határozatának végrehajtása, melyben megállapítást nyert, hogy az adókulcsok progresszivitása és az elhatárolt veszteségeknek az adóalapból történő levonására vonatkozó, a Ratv-ben megállapított rendelkezések jogellenes állami támogatásnak minősülnek, így a Bizottság kötelezte Magyarországot, hogy szüntesse meg a vállalatok közötti indokolatlan megkülönbözetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

Összefoglaló a reklámadó törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról - letöltés PDF-ben
Bővebben

Elutasította a reklámadó ügyben hozott határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet az Európai Unió Bírósága

A Törvényszék elnöke 2017. március 23-án hozott végzésében elutasította Magyarország ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, melyet a reklámadó ügyben született Bizottsági határozat megsemmisítése iránt keresettel egyidejűleg nyújtott be.

Magyarország a januárban benyújtott külön beadványban azt kérte a Törvényszéktől, hogy az ítélet meghozataláig függessze fel a megtámadott határozat végrehajtását és kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére. Az uniós szabályok alapján a Bíróság a végrehajtás felfüggesztését akkor rendelheti el, ha annak szükségességét a ténybeli és jogi alapok első látásra valószínűsítik és az olyan értelemben sürgős, hogy azt a kérelmező érdekeiben bekövetkező súlyos és helyrehozhatatlan károk megakadályozása érdekében el kell rendelni. A Törvényszék megállapította, hogy a jelen ügy körülményeit tekintve a sürgősség feltétele nem teljesül, így elutasította Magyarország kérelmét.

A végzésből egyebek iránt kiderül, hogy a magyar kormány időközben közölte a Bizottsággal azon szándékát, miszerint a korábbi hírlevelünkben említett két lehetséges megoldás közül a másodikkal, vagyis a beszedett adó összegének az adóalanyok részére történő teljes visszatérítése révén hajtaná végre a Bizottság határozatában foglaltakat, mely esetben közel 20 milliárd forint összegű adóbevételről kellene lemondania.

Bővebben

Hírlevél 2017. március

A tartalomból:

  • Elutasította a reklámadó ügyben hozott határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet az Európai Unió Bírósága
  • Eljárási költségek nélkül alapíthatóak egyes cégek március 16-tól
  • Továbbra is kérdéses a reklámadó sorsa – Magyarország az Európai Unió Bíróságánál támadta meg az Európai Bizottság negatív határozatát
  • Kamarai hozzájárulás 2017. március 31-ig
  • Kötelező tőkeemelés 2017. március 15-éig
Hírlevél 2017. március - Teljes hírlevél letöltése PDF-ben

 

Bővebben

Eljárási költségek nélkül alapíthatóak egyes cégek március 16-tól

2017. március 16-án lépett hatályba a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló 2017. évi II. törvény, melynek köszönhetően több eljárás folytatható majd le illeték- , illetve egyéb díjfizetési kötelezettség nélkül.

A vállalkozásokat érintő legfontosabb újdonság, hogy március 16-tól eljárási költségek nélkül alapíthatóak egyes cégek, hiszen illetékmentes lesz és közzétételi költségtérítést sem kell fizetni a korlátolt felelősségű társaságok, a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, valamint az egyéni cégek bejegyzésére irányuló eljárás során, akár egyszerűsített eljárásban – azaz szerződésminta használatával –, akár rendes eljárásban történik az érintett cégek alapítása. Így e cégeknek az alapításakor több tízezer, de akár százezer forinttal kevesebb költséggel kell majd a jövőben számolniuk. A módosítás nem érinti azonban a későbbi változásbejegyzési eljárás során fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést, illetve az egyéb társasági formák, mint pl. zártkörűen működő részvénytársaságok alapításakor fizetendő eljárási költségeket.

Az új törvénnyel hatályba lépő módosítások érintik továbbá a magánszemélyeket is, illetékmentes lesz – többek között – az anyakönyvi kivonatok kiállítása, évente két alkalommal a lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges, egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása és illetékmentesen lefolytatható majd a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárok kérelemre történő személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba vételére irányuló eljárás.

Bővebben

Továbbra is kérdéses a reklámadó sorsa – Magyarország az Európai Unió Bíróságánál támadta meg az Európai Bizottság negatív határozatát

Korábbi összefoglalónkban részletesen beszámoltunk arról, hogy megszületett az Európai Bizottság negatív döntése a Magyarországon 2014. augusztusában bevezetett reklámadó uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelése tárgyában 2015-ben indított mélyreható vizsgálatban. A Bizottság 2016. november 4-ei határozatában megállapította, hogy az adókulcsok progresszivitása és az elhatárolt veszteségeknek az adóalapból történő levonására vonatkozó, a reklámadó törvényben megállapított rendelkezések jogellenes állami támogatásnak minősülnek, melyet a 2015. júniusában módosított rendelkezések sem orvosoltak.

A jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatást az uniós szabályok szerint Magyarországnak vissza kell fizettetnie annak kedvezményezettjeivel. Az adókulcs progresszivitása tekintetében a támogatás visszafizettetése a Bizottság határozata szerint azt jelenti, hogy: „Magyarországnak minden vállalkozást egyenlően kell kezelnie, mint ha azok egyetlen rögzített adókulcs alá tartoztak volna. A Bizottság alapértelmezés szerint az adó módosított változatában Magyarország által meghatározott 5,3 %-ot tekinti az egységes rögzített adókulcsnak, kivéve ha Magyarország a jelen határozat elfogadásának dátumától számított két hónapon belül úgy dönt, hogy eltérő szintű egységes adókulcsot határoz meg, amely visszamenőlegesen alkalmazandó valamennyi vállalkozásra a reklámadó (eredeti és módosított változatainak) teljes alkalmazási időszaka során, vagy ha a hatálybalépésétől kezdve visszamenőlegesen eltörli a reklámadót.” Az elhatárolt veszteségek levonásának eredményeként a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig „Magyarországnak vissza kell fizettetni az adókötelezettség alá tartozó vállalatok teljes reklámbevételére alkalmazott, rögzített adókulcs alapján, a veszteségek levonása nélkül, esedékes adó, valamint a ténylegesen megfizetett adó különbségét. Ez a különbség felel meg a levonásnak köszönhetően elkerült adónak.”- áll a 2016. december 20-án nyilvánosságra hozott határozatban.

A két hónapos határidő 2017. év elején lejárt, a reklámadó törvény módosítására vagy visszamenőleges eltörlésére nem került sor. Magyarország ellenben 2017. január 16-án keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a Bizottság határozatának megsemmisítése iránt.

Kérdés tehát, hogy milyen ítélet születik majd az ügyben, illetve, hogy egy esetleges pervesztesség esetén Magyarország miként dönt majd a fent említett két lehetőség közül: módosítja a reklámadó törvényt egy egységes adókulcs bevezetésével, mely esetben kérdéses, hogy a korábban eltérő sávba tartozók adófizetését hogyan lehet kiegyenlíteni az elmúlt időszakra vonatkozóan vagy a hatálybalépéstől kezdve visszamenőleges hatállyal eltörli a reklámadót teljes egészében, ez utóbbi esetben azonban az összes beszedett adó kamattal növelt összegét vissza kellene fizetni.

A Bíróság döntéséig azonban az adózok továbbra is kötelesek eleget tenni a reklámadó törvény szerinti adóbevallási és -fizetési kötelezettségüknek.

Bővebben

Kamarai hozzájárulás 2017. március 31-ig

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján a gazdálkodó szervezetek minden évben kamarai hozzájárulást kötelesek fizetni, amelynek összege 5.000,- Ft/év, és a tárgyév március 31-ig kell teljesíteni, azaz idén 2017. március 31-ig.

A kamarai hozzájárulásról szóló részletes tájékoztató elérhető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján, az alábbi linken:

A kamarai hozzájárulásról szóló részletes tájékoztató

A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

Bővebben

Kötelező tőkeemelés 2017. március 15-éig

Azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot legkésőbb 2017. március 15-éig kötelesek a törzstőkéjüket megemelni, mely döntéssel egyidejűleg határozniuk kell a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről és a létesítő okirat hatályosításáról.
A tőkeemelés teljesítése megvalósulhat pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulással, esetleg mind a kettővel. A törzstőke megemelése a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontjával könyvelendő.

A pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesíthető későbbi időpontban is, amennyiben ezt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi, azonban abban az esetben, ha a befizetési határidő az egy évet meghaladja, a társaság a teljesítésig nem fizethet osztalékot a tagoknak, valamint a tagok a még nem teljesített pénzbeli hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

Ha egyéb módosítás nincs a társaságot illetően, úgy az eljárás illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lefolytatható. A változásbejegyzési kérelem határidőben való benyújtásának elmulasztása esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, mely során a társaságot, illetve amennyiben megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására a vezető tisztségviselő adott okot, utóbbit 100.000,- Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja. A bírság ismételten is kiszabható.

Amennyiben a társaság nem kívánja a tőkét felemelni, 2017. március 15-ig lehetőség van más társasági formára való átalakulásra (pl. tőkeminimummal nem rendelkező betéti társasággá) vagy más társasággal való összeolvadásra, beolvadásra.

Bővebben