Month: Szeptember 2017

A plakáttörvénnyel kapcsolatos újabb jogszabály-módosítás

2017. szeptember 25-én hirdették ki az újabb, plakáttörvénnyel kapcsolatos módosításokat tartalmazó,  a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CV. törvényt, melyet  az Országgyűlés kivételes eljárásban 2017. szeptember 19-én fogadott el .

A módosítások lényege a következő:

– A településképi rendeletek – a Módtv-vel és a reklám-elhelyezésre vonatkozó végrehajtási rendelettel összhangban való – megalkotására, illetve módosítására vonatkozó határidő 2017. október 1. helyett 2017. december 31. Mivel a településképi rendelet elkészítéséhez, illetve módosításához szükséges a településképi arculati kézikönyv, így nyilván ennek elkészítésére is több időt biztosít a módosítás.

– Településképi rendelet hiányában az önkormányzatok a jelenleg hatályban lévő helyi építési szabályzatban lévő településképi követelményeket, valamint a reklámok elhelyezését szabályozó egyéb rendeleteiket 2017. szeptember 30. helyett 2017. december 31-ig alkalmazhatják.

-> Amennyiben időközben születik településképi rendelet, akkor e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben lévő településképi követelményeket nem lehet a továbbiakban alkalmazni.
-> Amennyiben 2017. december 31-ig sem születik meg a Módtv-vel és a végrehajtási rendelettel összhangban lévő településképi rendelet, úgy a reklámok elhelyezésére vonatkozó egyéb rendeleteket további egy évig, 2018. december 31-ig lehet alkalmazni.

– Fontos azonban, hogy településképi rendelet hiányában a fentiekben említett az egyéb, a reklámok elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmazó rendeleteket 2017. október 1. napjáig a Módtv-vel és a végrehajtási rendelettel összhangba kell hozni, azaz módosítani, vagy amennyiben még az adott önkormányzat ilyet nem hozott, akkor megalkotni.

– Végül 2017. október 1. helyett 2018. február 15. napjával lép hatályba a Tvtv. 18.§-a, azaz:

– „18. § Az állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv és e szervezetek együtt, vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek kizárólag olyan reklámhordozón helyezhetnek vagy helyeztethetnek el reklámot, amely megfelel az e törvény – Módtv. által megállapított – és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseinek”

Bővebben

Külön törvény szabályozhatja a jövőben az adóhatósági végrehajtást

Szeptember elején tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényjavaslat tervezetét. A tervezet előzménye a korábban nyilvánosságra került adóeljárási szabályok tervezett reformja, mely szerint az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazná a végrehajtásra vonatkozó szabályokat, melyek így külön törvényben kerülnének elhelyezésre.

A tervezet alapján az adóhatóságnak a továbbiakban 3 típusú köztartozás behajtása kerülne a feladatkörébe, hiszen az új törvény alkalmazandó majd az adóhatóság által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtása (és az azok kapcsán lefolytatandó fizetési kedvezményi eljárás során), továbbá azon döntések végrehajtása (és a fizetési kedvezményi kérelmek elbírálása) esetén is, amelyek kapcsán a végrehajtás foganatosítása az általános közigazgatási rendtartás alapján a NAV hatáskörébe tartozik majd, valamint az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányuló eljárásokban is.

A tervezet végrehajtásra vonatkozó szabályai több újdonságot is tartalmaznak, végrehajtható okiratnak minősülne például a NAV javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat és a bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség is, ezzel az adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításához nem kellene külön határozatot hoznia és nem kellene külön kérnie végrehajtási lap kiállítását sem. A végrehajtást foganatosító adóhatóság szabadon állapíthatja majd meg az adott esetben leghatékonyabb végrehajtási cselekményt, azzal, hogy kis összegű tartozások, azaz 10.000 forintot meg nem haladó nettó tartozás esetén az adóhatóság csak átvezetéssel és fizetési felhívással élhetne, az ingatlan-végrehajtás kapcsán pedig egy konkrét, garanciális jellegű korlátozást tartalmaz a törvénytervezet, eszerint a lefoglalt ingatlant csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Gépjármű lefoglalás kapcsán az új törvény kiterjesztené a lefoglalás lehetőségét az adós tulajdonában álló járműveken túl a „vélelmezhetően” házastársi közös vagyonba tartozó járművekre is, követelések lefoglalása esetén pedig a végrehajtás gyorsítása érdekében elektronikus kommunikációt vezetne be az adóhatóság és a követelésfoglalás kötelezettje között. További ügyfélbarát jogintézménnyel bővülne a végrehajtás a fedezetcsere lehetőségének megteremtésével, mely alapján a lefoglalt ingó vagyontárgy az adós ez irányú kérelme esetén feloldható lenne a végrehajtás alól abban az esetben, ha az adós fedezetül egy másik olyan vagyontárgyat ajánl fel, amely eléri a feloldani kívánt vagyontárgy értékét. A jövedelem letiltása esetén azonban a munkáltatók számára új adminisztratív kötelezettségként írna elő a javaslat, mely szerint a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül tájékoztatni kellene az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelemről, a letiltást befolyásoló körülményekről, illetve ezen körülmények változásáról szintén 8 napon belül kellene a munkáltatónak tájékoztatást küldenie az adóhatóság részére.

A végrehajtási eljárás gyors és hatékony lefolytatása érdekében a javaslat több újdonságot is bevezetne, így például abban az esetben is biztosítaná ügygondnok kirendelésének lehetőségét, amennyiben az adós gazdálkodó szervezet a székhelyén nem lelhető fel, de lefoglalható vagyontárggyal rendelkezik, továbbá lehetővé válna, hogy a hatóság a végrehajtás során az adós székhelyeként szolgáló ingatlanát és egyéb helyiségét, az adós be nem jelentett telephelyét, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy ott az adós vagyontárgya fellelhető, valamint az EKAER szerint az adós részére érkező szállítmány lerakodási helyét is átvizsgálja.

Tekintve, hogy a gyakorlatban az eljárást sokszor nem az adós, hanem egyéb harmadik személyek (pl. hozzátartozó, vagy más, az eljárásban nem érdekelt harmadik személy) akadályozzák, a javaslat bevezetné az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét is, továbbá annak elkerülése érdekében, hogy a végrehajtási kifogás jogintézménye döntően ne az eljárás akadályozásának egyik eszköze legyen, a törvénytervezet szerint a végrehajtási kifogásban meg kellene jelölni a sérelmezett végrehajtói intézkedést, és azt is, hogy az előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja.

Bővebben

Hírlevél 2017. augusztus-szeptember

A tartalomból:

  • A plakáttörvénnyel kapcsolatos újabb jogszabály-módosítás
  • Külön törvény szabályozhatja a jövőben az adóhatósági végrehajtást
  • Az ügyvédi irodákat is bevonták a kis- és középvállalkozások körébe
  • Módosulnak az előfizetői szerződésekre vonatkozó szabályok
  • Újabb információk a cégkaput illetően
  • Július 1-jétől 7,5 % a közzétevői reklámadó mértéke
Hírlevél 2017. augusztus-szeptember - Teljes hírlevél letöltése PDF-ben
Bővebben

Az ügyvédi irodákat is bevonták a kis- és középvállalkozások körébe

Módosították a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. § 5.pontját, így az ügyvédi irodák is a jogszabály hatálya alá kerültek.  A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása. Az ügyvédi irodák eddig kimaradtak a különféle kedvezményes hitelprogramokból, hiszen azokban csak a kis- és középvállalkozások vehettek részt, ennek definíciója módosult most a törvénymódosítás szerint. Fontos megemlíteni, hogy az egyéni ügyvédek továbbra sem tartoznak a kis- és középvállalkozások körébe.

Bővebben

Módosulnak az előfizetői szerződésekre vonatkozó szabályok

2017. október 24-én lép hatályba az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény júniusban elfogadott módosítása. A módosítási javaslat indokolása szerint a „hűségszerződéssel” operáló szolgáltatók piacán a mai körülmények teljesen kiszolgáltatottá teszik a fogyasztókat, az új szabályok ennek megakadályozását hivatottak biztosítani.

Fontos változás a „hűségidő” 12 hónapos időtartamban való maximalizálása, valamint az, hogy a szolgáltatónak a határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően fel kell ajánlani a határozatlan időtartamú szerződés megkötésének lehetőségét, és be kell mutatnia annak részletes feltételeit is. Egyetlen kivétel az előfizető kérésére köthető hosszabb, maximum 24 hónapos előfizetői szerződés, amennyiben ahhoz készülékvásárlás – televízió, mobil telefon, számítógép stb. – is kapcsolódik. Ebben az esetben azonban az ilyen módon 2 évre megkötött határozott idejű előfizetői szerződésnek a készülék vásárlásához kapcsolódó törlesztő részletek nélkül számított előfizetési díja nem lehet magasabb a 12 hónapra kötött, azonos szolgáltatási tartalmú, határozott idejű szerződések előfizetési díjánál.

A módosítás a „hűségidő” lejártát követően is védeni hivatott a fogyasztókat attól, hogy hátrányosabb helyzetbe kerüljenek az új előfizetőkhöz képest, hiszen előírja, hogy a határozott időtartamú előfizetői szerződés helyébe lépő új, határozatlan idejű szerződésben meghatározott, az előfizetői szolgáltatásra vonatkozó szerződési feltételek nem lehetnek az előfizetőre nézve hátrányosabbak a korábbi határozott idejű szerződésben szereplő szerződési feltételeknél. Az előfizető egyebekben dönthet úgy is, hogy a határozott idő leteltével a szerződést megszünteti, erre a határozott idő lejártát megelőzően egyoldalú nyilatkozattal vagy akár a szolgáltatóval közösen is lehetősége lesz. Mindezek elősegítése érdekében a szolgáltató a határozott idő elteltét megelőző 90 napban három alkalommal lesz köteles az előfizetőt a számlalevél mellékletében, számlalevél hiányában írásban, postai úton vagy a szolgáltatás jellegéhez igazodó elektronikus úton tájékoztatni a határozott idejű szerződés határozatlan időtartamúvá átalakulásának időpontjáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a szerződés átalakulásával beálló változásokra, továbbá be kell mutatnia az előfizető részére a szolgáltatónál elérhető, az előfizető jelenlegi határozott idejű szerződéséhez hasonló szolgáltatási tartalommal bíró határozott időtartamú előfizetői szerződési ajánlatokat.

A határozatlan idejű előfizetői szerződések kapcsán módosulnak a felmondás szabályai, ezeket a jövőben az eddigi legfeljebb 8 napos felmondási idő helyett, azonnali hatállyal bármikor jogosult lesz az előfizető további jogkövetkezmények nélkül felmondani.

A fentieken túlmenően a fogyasztókat kedvezőtlenül érintő egyoldalú szerződésmódosítás esetét is érintik az új rendelkezések. Televízió-szolgáltatások esetében például, amennyiben a szolgáltató a határozott idő alatt egyoldalúan módosítja a kínált csatornák összetételét, akkor az előfizető az értesítéstől számított 45 napon belül, azonnali hatállyal további jogkövetkezmények nélkül jogosult lesz felmondani a határozott időtartamú előfizetői szerződést. Azonban nem csak a csatornák összetétele, hanem az előfizető számára bármilyen hátrányos rendelkezést tartalmazó módosítás – így különösen, ha a szolgáltatás díja emelkedik, módosul a kínált csatornák összetétele vagy a szolgáltatás tartalma – esetén jogosult lesz az előfizető a fentiek szerint azonnali hatállyal felmondani a határozott időtartamú előfizetői szerződést.

Bővebben