Month: Január 2018

Több önkormányzat is döntött a reklámhordozókra január elsejétől kiszabható építményadóról

A plakáttörvénnyel kapcsolatos korábbi jogszabály-módosítások megadták a lehetőséget arra, hogy a helyi önkormányzatok az illetékességi területükön lévő ingatlanokon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti köztéri reklámhordozóra 2018. január 1-jétől építményadót vessenek ki.

Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben számított felülete, mértéke pedig az adott település döntésétől függ, azonban a felső határ 12 000 Ft/m2. Számos önkormányzat élt is az adó kivetésének lehetőségével, körülbelül 120-130 település vetette ki januártól az építményadót a plakátokra és majdnem minden esetben a maximális mértéket állapították meg.

Időközben a Magyar Reklámszövetség a fentiek szerinti építményadó kivetését lehetővé törvényt az Alkotmánybíróságon és az Európai Bíróságon is megtámadta, mivel a köztéri reklámozással foglalkozó OOH (out of home) tagozat véleménye szerint a törvény diszkriminációt valósít meg azzal, hogy kizárólag a közterületi reklámokra vonatkozik, más típusú reklámfelületekre nem.

Bővebben

Csökkennek egyes Cafeteria közterhek

A béren kívüli juttatások elnevezés alatt 2018. január 1-jétól változatlan adóterhek mellett továbbra is csak kétféle juttatás adható majd, a Széchenyi-pihenőkártya és a készpénz-cafeteria. 2018-tól azonban erre a két juttatásra egy összesített éves keret vonatkozik, ezekből versenyszférában összesen nettó 450.000 Ft, közszférában nettó 200.000 Ft összegig adható kedvező adózással.

Mivel 2018-tól az EHO 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent, ez a többi Cafeteria-elemet magában foglaló, egyes meghatározott juttatások esetén (pl. Erzsébet-utalvány, helyi bérlet, önkéntes egészségpénztári hozzájárulás, munkahelyi étkeztetés, képzési költségek) alacsonyabb adót eredményez, így ezekre a 2017-es 43,66% helyett 40,71% munkáltatói teher vonatkozik.

Továbbra is megmarad a tavalyi feltételekkel az adómentes juttatások köre. Változatlanul e körbe tartozik pl. a sportrendezvény belépő, valamint kulturális belépő, a kockázati biztosítás, a lakáshitel támogatás, bölcsődei, és óvodai ellátások térítése.

Bővebben

2018. július 1-jétől kötelező lesz a számlák online adatszolgáltatása a NAV felé

A 2018. július 1-jét követően a számlázó programoknak kötelező online adatszolgáltatást kell végezniük a NAV felé. Az új szabályozás célja, hogy visszaszorítsa az adózással kapcsolatos manipulációkat.

Fontos követelmény, hogy az átadást automatizálni kell a számlázó programon belül, nem történhet manuálisan. Ennek teljesítése érdekében célszerű egyeztetni a számlázó programok fejlesztőivel, illetve tájékozódni a NAV honlapján a szükséges műszaki specifikációkról.

A rendelkezés szerint elvárás, hogy az adatátadás a számla kiállítását követően azonnal megtörténjen, de a szabály szerint legkésőbb a kiállítást követő 24 órán belül kell megtörténnie. Lényeges, hogy valamennyi számla, vagy a számlával egy tekintet alá eső okirat átadásra kerüljön az adóhatóság részére.

A beérkező adatokat a NAV azonnal feldolgozza, és így akár szankció nélkül, és persze sokkal hamarabb hívhatja fel az adózó figyelmét az esetleges hiányosságokra.

Az adatátadás elmulasztásáért számlánként akár 200.000 forintos mulasztási bírságot is kiszabhatnak.

Bővebben

Új európai stratégia a műanyaghulladék mennyiségének csökkentése érdekében

2018. január 16-án elfogadásra került a műanyagokkal kapcsolatos első páneurópai stratégia – áll az Európai Bizottság (EB) aznap megjelent sajtóközleményében. Az EB környezetvédelmet és fenntarthatóságot célzó stratégiája értelmében csökkenteni kell az egyszer használatos műanyagok felhasználását, a másfajta tervezés, előállítás és újrahasznosítás mellett gazdasági érvek is állnak. Az új tervek szerint 2030-ra az uniós piacon az összes műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie.

Bár az új stratégia célja elsősorban a műanyaghulladék mennyiségének csökkentése, emellett versenyhelyzetet is teremt az új technológiák és anyagok kifejlesztésében, illetve újfajta műanyag-gazdálkodás, körforgásos gazdasági modellt alapoz meg, melynek során fenntarthatóbb anyagok fejleszthetőek ki.

A Bizottság hangsúlyozta, hogy az új stratégia bevezetésének következtében nagyobb befogadóképességű feldolgozó létesítményekre lesz szükség, és meg kell oldani a hulladék hatékonyabb gyűjtését és szétválogatását. Az új stratégia keretében az Európai Unió korlátozná a mikroműanyagok használatát a termékekben, továbbá rendelkezik arról, hogy a tengeren begyűjtött hulladékot minden esetben vissza kell szállítani a szárazföldre, ahol feldolgozásra kerül. Támogatná az innovációt annak érdekében, hogy az újrahasznosítás hatékonyabbá váljon, illetve a veszélyes anyagok és szennyeződések eltávolíthatóak legyenek.

A Bizottság 2018 folyamán felülvizsgálja az irányelvet, és elkészíti a 2019-ben közzéteendő iránymutatásokat.

Bővebben

Új transzferár nyilvántartási rendelet

Megjelent az új transzferár nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X.18.) NGM rendelet, mely a korábbi 22/2009. (X.16.) PM rendeletet váltja fel.

Az új szabályozás értelmében a magyar transzferár nyilvántartási rendszer kötelezően kétszintűvé válik, 2018-tól ugyanis a nyilvántartásnak egy fődokumentumból („master file”) és egy helyi dokumentumból („local file”) kell állnia, ezek tartalmát szabályozza az új rendelet, követve az OECD iránymutatásait. Ezt egészíti ki az ún. Országonkénti Jelentés, ezt külön jogszabályban rögzítette az Országgyűlés.

Míg korábban a hazai vállalkozások önállóan is el tudták készíteni a nyilvántartást a cégcsoporttal kapcsolatos információk hiányában is, az új rendelet szerint az önálló nyilvántartás megszűnik, mostantól a transzferár nyilvántartásnak egy fődokumentumból és a helyi dokumentumból kell állnia, mindezt kibővített adattartalommal kell elkészíteni. A fődokumentumnak a teljes cégcsoporttal kapcsolatos információkat kell tartalmaznia (pl. annak szervezeti felépítését, finanszírozási részleteit, adózási és pénzügyi helyzetét), míg a helyi dokumentumnak csak magára az adózóra vonatkozó információkat kell tartalmaznia (pl. üzleti stratégiára, versenytársakra, a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyleteire vonatkozó információkat).

Az új rendelet megszabja az elemzések frissítésének módját és gyakoriságát is, az adatbázis-kutatásokat legalább három adóévente, míg az összehasonlító ügyletek, vállalkozások pénzügyi adatait legalább adóévente szükséges frissíteni. Az új szabályozás az elemzés lépéseinek dokumentálására is tartalmaz előírásokat, a jövőben úgy kell majd a dokumentációt elkészíteni, hogy azt az adóhatóság utólag vissza tudja követni.

A dokumentumok hiánya vagy nem megfelelő elkészítése esetén az adóhatóság akár mulasztási bírságot is kiszabhat.

Bővebben

200 millióra bírságolta a Vodafone-t a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 200 milliós bírságot szabott ki a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt-re, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.

A GVH megállapította, hogy a Vodafone 2013 és 2016 között, bizonyos havi díjas előfizetésekkel elérhető készülékeiket népszerűsítő reklámjaiban megtévesztette a fogyasztókat, mivel pusztán az akciós készülékárat jelenítette meg, azonban a hűségidő alatt havonta fizetendő extra készülékdíjat nem tüntette fel.

Mivel a versenyhivatal úgy ítélte meg, hogy a Vodafone egyértelmű lépésekkel bizonyította, hogy változtat kifogásolt kereskedelmi gyakorlatán, így a bírság kevesebb, mint a fele annak, amire a szolgáltató számíthatott.

Bár a Vodafone nem ismerte el a jogsértést, de szigorított megfelelési programján, változtatott a készülékek értékesítési gyakorlatán, sőt azt is felajánlotta az érintett fogyasztók számára, hogy határozott idejű szerződéseiket ingyenes felmondhatják.

Bővebben

Megtévesztőnek ítélte a GVH a MILUMIL termékek ajánlását

A NUMIL Hungary Tápszerkereskedelmi Kft. és a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy megtévesztő volt a MILUMIL termékek azon (2014. november 1-től 2016.március 31-ig tartó) kereskedelmi gyakorlata, amely a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete ajánlását tartalmazta, mivel az egyesület ajánlása (szlogenek, logó használat) azt a látszatot keltette a fogyasztók számára, hogy az egy független, szakmai álláspontot jelentő ajánlás, miközben az együttműködés alapvetően marketing célú volt, az egyesület az ajánlásért cserébe anyagi jutatásban részesült. A jogsértésért a NUMIL-t 54 millióra, az egyesületet 500 ezer forintra bírságolta a hivatal.

Az eljárás keretében a GVH több más, a MILUMIL termékekkel kapcsolatos, egészségre és termékösszetételre vonatkozó állítást is vizsgált, ezek döntő többségében azonban nem állapított meg jogsértést.

A jelenlegi ügyben azt vizsgálta a hivatal, hogy mit üzen a fogyasztóknak egy egészségügyi szakmai egyesület ajánlása, megtéveszti-e ez a fogyasztókat.

A GVH szerint a fogyasztóknak egy adott termékhez, termékcsaládhoz kapcsolódó ajánlás azt sugallja, hogy az adott termék hatékonyabb versenytársainál, hisz azt az egyesület szakemberei tesztelés után a választékból emelték ki. Jelen esetben azonban az ajánlás szakmai megalapozottsága nem nyert igazolást.

A hivatal enyhítő körülményként vette figyelembe a NUMIL esetében, hogy a vállalkozás nagyban módosította kereskedelmi gyakorlatát, és ennek érdekében jelentős költségeket is vállalt.

A GVH álláspontja szerint fontos, hogy az adott piaci szereplő egyértelművé tegye, hogy pontosan mit ért ajánláson és miért, milyen szempont alapján ajánlja az adott terméket, így elkerülheti az aggályokat és kifogásokat.

Bővebben

2018. január 1-től változtak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok

Az Országgyűlés tavaly decemberben megszavazta a kormány által benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, így 2018. január 1-jétől változtak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok.

Míg a korábbi szabályozás értelmében lakásvásárlás esetén a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál csak annak a lakásnak a forgalmi értékét lehetett figyelembe venni, amelyet a vásárlást megelőző 1 éven belül adtak el, a legutóbbi döntés értemében figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el.  Ugyanakkor a lakásvásárlást követően értékesített lakás forgalmi értékét csak akkor lehet levonni az illetékalapból, ha azt a vásárlást követő egy éven belül értékesítették, ebben nem változik a szabályozás.

„Az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményének lényege, hogy a vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját az […] értékesített lakás forgalmi értékével, így végső soron – a megszerzett lakás forgalmi értéke helyett – csak az eladott és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie” áll az indokolásban.

„Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni” – áll a megszavazott jogszabályban.

Bővebben

Apró módosítás a Reklámtörvényben

2018. január 1-jétől hatályát vesztette gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtörvény) 5/G. §-a, mely az 5/C. § (tiltott kedvezmény a reklámközvetítő számára, árengedmény-átadási kötelezettség és a reklámközvetítői díj) és az 5/D. § (1) (tiltott kedvezmény a reklámszolgáltató számára) és (4) (egyazon közzétételre irányuló szerződés vonatkozásában reklámközvetítő és médiahirdetésifelület-értékesítő közti tulajdonosi részesedés tilalma) bekezdésének megsértése esetén rendelkezett a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának lefolytatásáról.

A módosítás indoka, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárására a Tpvt. (azaz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1996. évi LVII. törvény) irányadó, melyre tekintettel került sor januártól a Reklámtörvény szabályozási körébe nem illő rendelkezés hatályon kívül helyezésére.

Bővebben

Hírlevél 2017. december – 2018. január

A tartalomból:

  • Jövőre már közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni
  • Idén már kötelező lesz bejelenteni a cégek külföldi bankoknál vezetett számláit
  • 2018. január 1-től változtak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok
  • Több önkormányzat is döntött a reklámhordozókra január elsejétől kiszabható építményadóról
  • Csökkennek egyes Cafeteria közterhek
  • 2018. július 1-jétől kötelező lesz a számlák online adatszolgáltatása a NAV felé
Hírlevél 2017. december - 2018. január - Teljes hírlevél letöltése PDF-ben
Bővebben