Month: Március 2018

78 millióra bírságolta a GVH a Telenort jogellenes összehasonlító reklám miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Telenor Magyarország Zrt. 9 Ft/perces kedvezményes csomagjának népszerűsítésekor rádióreklámjában és dinamikus bannerén jogellenesen hasonlította össze saját ajánlatát a Vodafone Zrt. „Tuti” elnevezésű ajánlatával, a két ajánlat ugyanis nem vethető össze objektíven pusztán a percdíjat kiemelve, hiszen a Telenor ajánlatának percdíja (pl. időben, felhasználásában) korlátozott volt a versenytárs termékéhez képest, így az összehasonlítás nem lehet tárgyilagos.

A GVH először azt vizsgálta, hogy lehet-e szó összehasonlításról, mert sem a versenytárs, sem termékének neve nem szerepelt a reklámokban, majd úgy ítélte meg, hogy a reklámkampány a versenytárs termékének rendkívül intenzív kommunikációs kampányára reagált, így a fogyasztók már megismerhették e versenytárs termékét és annak árát is, és közvetve felismerhető volt a Vodafone és annak 19 Ft-os percdíjat tartalmazó tarifacsomagja, így a GVH szerint mindenképpen összehasonlító reklámnak minősül a Telenor kampánya.

A GVH 78 millió forintra büntette a szolgáltatót. A bírság alapösszegét mintegy 50%-kal növelte, mivel a Telenor ellen az elmúlt 10 évben több, elmarasztaló döntés is született kismértékben hasonló magatartások miatt.

Bővebben

Több mint 85 millió forintra bírságolta a GVH az „Orangeways” márkanév alatt szállítási tevékenységet végző vállalkozásokat

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a PIVOT-CONSULTING Kft. „f. a.”, a WEST BLOCK Zrt., az Orangeways Hungária Kft. „kt. a.”, és a RÁ-BA Projektmenedzsment Zrt. hatósági engedélyek hiányában jogsértően keltette a fogyasztókban azt a benyomást, hogy az „Orangeways” márkanév alatt menetrend szerinti autóbuszos személyszállítási tevékenységet folytat és rendelkezik a menetrendszerinti autóbuszjáratok üzemeltetéséhez szükséges engedélyekkel. E mellett a vállalkozások nem adtak megfelelő tájékoztatást egyéb lényeges, jogszabályban is előírt adatokról a www.orangeways.com honlapon. A GVH a jogsértésért több mint 85 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásokra, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását – áll a GVH 2018. március 14-ei sajtóközleményében.

A fent felsorolt vállalkozások valótlanul keltették azt a látszatot a fogyasztókban, hogy menetrend szerinti járatokat üzemeltetnek, miközben az ehhez szükséges engedélyekkel kizárólag az Orangeways Hungária Kft. „kt. a.” rendelkezett egy adott időszakban, és kizárólag egy adott járat vonatkozásában. A GVH megállapította, hogy az Orangeways hálózatban kizárólag különjáratokkal történik az autóbuszos nemzetközi szállítás, mely egyes esetekben korlátozottabb fogyasztói jogokat biztosít az utasok számára. Nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást továbbá a járatok pontos indulási helyéről, és a hálózatot üzemeltető vállalkozások nevéről, elérhetőségéről, főbb cégadatairól, és az üzemeltetésért felelős vállalkozásról.

A GVH a kirótt bírság kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte, hogy e vállalkozások éppen jogsértésüknek köszönhetően tettek szert jegyértékesítési bevételekre, és hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat időben elhúzódott.

A GVH a bírság kiszabása mellett megtiltotta a jogsértő kereskedelmi gyakorlat folytatását, és egyben kötelezte a vállalkozásokat, hogy a vonatkozó tartalmat töröljék a honlapjukról.

Bővebben

Csak 2018. április 15-től lesz kötelező az elektronikus közbeszerzés

2017. december 31. helyett 2018. április 15-re halasztották az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) kötelező alkalmazását. Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetésével a kormány Európai uniós kötelezettségét teljesíti. Az előírás szerint a közbeszerzési eljárásokat egy központi, egységes elektronikus rendszeren keresztül kell lefolytatni.

2018. január 1-től 2018. április 15-ig a közbeszerzésben szereplők önkéntesen alkalmazhatják az EKR-t, ezt követően azonban az ajánlatkérők és az ajánlattevők, illetve jelentkezők kizárólag elektronikus úton kommunikálhatnak egymással a korábbi papír alapú kommunikáció helyett. Többek között elektronikus formában kell majd feladni a hirdetményeket, az ajánlatot, a közbeszerzési dokumentumokat. Az EKR bevezetésének célja főképp a közbeszerzési eljárások átláthatósága, felgyorsítása, egyszerűsítése.

Az EKR bevezetésének április közepéig történő elhalasztása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oldaláról merült fel igényként, az átállás megkönnyítése és a felkészülési idő meghosszabbítása érdekében. Mivel a vonatkozó európai irányelv hosszabb határidőt szab az elektronikus rendszer bevezetésére, így a halasztással a magyar szabályozás továbbra is megfelel az Európai Unió előírásainak.

Bővebben

A reklámközzétevő 2017-es reklámadó alapjának megállapítása

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Ratv.) előírásinak megfelelően a naptári éves reklámközzétevőnek a 2017-es adóévi adóalap meghatározása során NAV Adó- és Vámértesítő 2018/2 (II. 21.) lapszámában közzétett szakmai véleményének figyelembevételével (Adózási kérdés 2018/26) az alábbiak szerint kell eljárnia.

Az adó alapja a Ratv. 4. § (1) bekezdése szerint az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével.

Az adó mértékét tekintve a Ratv. 5. § (1) bekezdése értelmében a 2017-es év két időszakra bontható, a  2017. január 1-jétől június 30-áig tartó időszak tekintetében az adómérték 0%-os – adófizetési kötelezettség nem keletkezik -, 2017. július 1-jétől pedig 7,5%-os mértékű.

A Ratv. 9. §-a alapján a reklámközzétevőnek a 2017-es adóév tekintetében meg kell osztania az adó alapját, a 0%-os adómértéket az adóalap akkora hányadára (részére) kell vetíteni, amekkora
– hányadot az adóév 2017. június 30-ig tartó naptári napjai az adóév egészének naptári napjaiban képvisel, vagy
– adóalap az adóév – 2017. június 30. napjára készített könyvviteli zárlat alapján – 2017. június 30-ig tartó időszakban keletkezett.

A 2017. június 30-át követő időszakra vonatkozó adóalaprészre – bármely esetben – a 7,5%-os adómértéket kell alkalmazni.

A Ratv. 5. § (3)-(4) bekezdése alapján a reklámközzétevő adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevételéből 100 millió forint mentes az adó alól. Ez az adómentesség az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének  a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló a 1407/2013 EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban vehető igénybe.
A 100 millió forintos határ arányosítására a Ratv. nem tartalmaz előírást, így az „teljes összegben” igénybe vehető a 2017. július 1-jétől december 31-éig tartó időszakra vonatkozó adóalap-rész terhére. Ha a reklámközzétevő  adóköteles tevékenységből az érintett időszakból származó nettó árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot, és a csekély összegű támogatásnak minősülő adómentességet igénybe veszi, adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az adófizetésre nem kötelezett adóalany a Ratv. 7.§ (6) bekezdése alapján adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.

Bővebben