Month: Május 2018

A Kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Infotörvény módosításával kapcsolatosan

2018. május 29-én a Kormány benyújtotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatát.

2016-ban fogadták el az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 számú új egységes adatvédelmi rendeletét (továbbiakban: GDPR), mely 2018. május 25-én lépett hatályba.
A GDPR célja az volt, hogy az adatkezelési tevékenységek tekintetében harmonizálja az Európai Unió területén a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmét, valamint, hogy biztosítsa a személyes adatok tagállamok közötti szabad áramlását. A GDPR egységesítette az adatvédelmi jogsértés esetén alkalmazható bírságot is, így minden tagállami hatóságnak ugyanolyan összegű bírság kiszabására van lehetősége. A bírság maximális összege pedig a NAIH korábbi legmagasabb 20 millió forint összegű bírságához képest elérheti a 20 millió eurót, illetve – amennyiben ez magasabb összeg – akkor vállalkozások előző éves forgalmának a 4 százalékát.

Ezen enyhít most némileg a benyújtott törvényjavaslat, melynek indoklásában az áll, hogy a GDPR közvetlenül hatályosuló szabályait eredeti rendeltetésüknek megfelelően, vagyis elsősorban a tagállami jogrendszerek közötti különbséget kihasználó multinacionális gazdasági társaságok ellen fellépve szükséges alkalmazni, míg kis- és középvállalkozások tekintetében az arányosság elvét figyelembe véve a figyelmeztetés jogkövetkezményét indokolt alkalmazni. Fentiek értelmében tehát a GDPR előírásainak első alkalommal történő megsértése esetén csak figyelmezetik az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót a jogsértésre.
A törvénymódosításban kijelölik továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot a GDPR-ban megállapított feladat- és hatáskörök elvégzésére a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében.

Egyéb tekintetben a törvényjavaslat sem az Infotörvényt sem az egyéb ágazati magyar jogszabályokat nem módosítja a GDPR előírásainak megfelelően – ez majd nyilván egy külön törvényjavaslatnak megfelelően kerül rendezésre.

Bővebben

Nyilatkozattételi kötelezettség a meg nem fizetett reklámadóról

A Ratv. 5. § (3)-(4) bekezdése alapján a reklámközzétevő adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevételéből 100 millió forint mentes az adó alól. Ez az adómentesség az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló a 1407/2013 EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban vehető igénybe.

Ha a reklámközzétevő adóköteles tevékenységből az érintett időszakból származó nettó árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot, és a csekély összegű támogatásnak minősülő adómentességet igénybe veszi, úgy nem keletkezik reklámadó-fizetési kötelezettsége, ezért reklámadó-bevallást sem köteles benyújtani. Az 1407/2013/EU rendelet 6. cikke alapján azonban 2018. május 31-éig nyilatkozatot kell tennie az érvényesített de minimis támogatás összegéről, amelyet a NAV új, REKNYIL elnevezésű nyomtatványán tehet meg, mely letölthető az adóhatóság honlapjáról ezen a linken.

Amennyiben az adózó reklámadó-köteles tevékenységből eredő nettó árbevétele ugyan 100 millió forintot nem haladja meg, de a de minimis mentességet csupán az adóköteles nettó árbevétele meghatározott része után veszi igénybe, vagy nem veheti igénybe, vagy egyáltalán nem kívánja igénybe venni, akkor a reklámadó bevallására szolgáló ’94 jelű nyomtatványt kell kitöltenie, és nem a REKNYIL elnevezésű nyilatkozatot.

Azok, akik nyilatkozattételi kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akár az adómentességtől is eleshetnek.

Bővebben

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélt egy reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezést

Az Alkotmánybíróság tanácsa 2018. május 17-én 5/2018.(V.17.) számú AB határozatában arról döntött, hogy a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 8/B. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti.

A megsemmisített bekezdés a kormányhivatal által lefolytatott hatósági eljárásában kizárólag a médiahirdetésifelület-értékesítőt ruházta fel az ügyfél jogaival, aminek következtében a reklám kihelyezésére megbízást adott magánszemélyt mint reklámozót ügyfélként nem vonták be az eljárásokba, annak ellenére, hogy a jogsértés esetleges megállapítása potenciálisan saját, a hatóság által jogsértőnek tartott magatartására vezethető vissza, illetve annak ellenére sem, hogy az eljárásban a hatóság jogsértés esetén bírság vagy, a plakát eltávolításával járó költség megfizetésére is kötelezheti. A bíróság álláspontja szerint ez a helyzet sérti a tisztességes eljárás alapvető követelményét és sérül az ügyfelek egyenlő megítélése, mivel a reklámozó ügyféli jogait nem tudja megfelelően érvényesíteni.

A megsemmisített rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának közzétételét követő napon, tehát 2018. május 18-án vesztette hatályát.

Bővebben

Hírlevél 2018. április-május

A tartalomból:

  • A Kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Infotörvény módosításával kapcsolatosan
  • Nyilatkozattételi kötelezettség a meg nem fizetett reklámadóról
  • Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélt egy reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezést
  • Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 100 millió forint bírságot kapott az Apple Inc.

 

Hírlevél 2018. április - május - Teljes hírlevél letöltése PDF-ben
Bővebben