Month: Szeptember 2018

Adatvédelmi tisztviselő kötelező bejelentése – UPDATE

Mint ahogy arról korábban már tájékoztatást adtunk, azoknál a társaságoknál (cégcsoportnál a társaságra vonatkozóan is), ahol Adatvédelmi Tisztviselő működik, a GDPR 37. cikk (7) bekezdésének megfelelően az adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak az általa kijelölt adatvédelmi tisztviselő elérhetőségéről tájékoztatnia kell az illetékes felügyeleti hatóságot, azaz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH).

A NAIH külön erre e célra létrehozott elektronikus felületén már lehetőség van az adatvédelmi tisztviselők bejelentésére. Az úgynevezett Adatvédelmi Tisztviselő Bejelentő Rendszert ezen a linken lehet elérni.

Amíg a rendszer nem működött, a NAIH e-mail vagy papír alapon is befogadta a bejelentéseket, eddig több mint 500 bejelentés érkezett.

Azon adatkezelők, akik korábban már megtették a bejelentést, külön értesítést kapnak arról, hogy az elektronikus felületen is regisztráljanak.

Bővebben

Októbertől emelkednek a közjegyzői díjak

2018. október elsejétől hatályba lép a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendelet (továbbiakban: „Díjrendelet”), mely a korábbi 1991-es rendeletet váltja fel. Az újonnan hatályba lépő Díjrendelet figyelembe veszi az 1992 óta bekövetkezett gazdasági, társadalmi változásokat, például az átlagkereset növekedését.

A Magyar Közjegyzői Kamara vonatkozó tájékoztatója szerint a Díjrendelet nem módosítja a fizetési meghagyásos eljárások, az európai fizetési meghagyásos eljárások valamint a végrehajtási eljárások díjtételeit, ezeket külön jogszabályok szabályozzák.

A Díjrendelet érintetlenül hagyja továbbá az olyan gazdaságilag és társadalmilag kiemelt jelentőségű ügyeket, mint a hitelbiztosítéki nyilvántartással kapcsolatos eljárások, az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó – kamattámogatással érintett – kölcsönszerződés és jelzálogszerződés közokiratba foglalása, az élettársi nyilatkozatok tétele, a házastársi vagyonjogi szerződések megkötése vagy például a végrendeletek országos nyilvántartásba történő bejegyzése.

A közjegyző díja továbbra is munkadíjból és költségtérítésből tevődik össze, a munkadíjat pedig ugyanúgy az ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján kell kiszámítani. Amennyiben megállapítható az ügyérték, úgy a munkadíj egy fix összegből és az ügyérték %-ban meghatározott hányadából tevődik össze, mint eddig, azonban a Díjrendelet a munkadíj fix összegét megemeli 200.000.000 Ft ügyértékig minden sáv esetén 4500 Ft-tal.

Amennyiben az ügyérték nem megállapítható, úgy a közjegyzői munkadíjat a megkezdett munkaórák alapján számítják. Októbertől a tevékenységre fordított idő szerinti munkadíj is több mint kétszeresére emelkedik, a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja például óránként 3000,- Ft-ról 8250,- Ft-ra emelkedik, a jognyilatkozat, végrendelet okiratba foglalásának óradíja 6000,- Ft helyett 11.000,- Ft lesz.

Emelkednek a közjegyzői eljárások díjtételei is, például az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének munkadíja is több mint a duplájára emelkedik.

Bővebben

A Google elleni versenyfelügyeleti eljárás kötelezettségvállalással zárult

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016-ban indított versenyfelügyeleti eljárást a Google LLC (Google) ellen, mert feltételezte, hogy a vállalkozás tájékoztatási gyakorlatával megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

A GVH észlelte, hogy a Google az Allo chatklienssel kapcsolatban, annak piacra vezetését megelőzően azt kommunikálta, hogy az alkalmazás végpontok közötti titkosítással fog működni, másfelől a hatóság felfigyelt arra is, hogy a piacra vezetést követően a fogyasztók az alkalmazás telepítése során nem kaptak részletes információt az Allo chatkliens adatkezelési és adattárolási gyakorlatával kapcsolatosan.

Továbbá a hatóság a Google-fiókban elérhető „Internetes és alkalmazástevékenység” és „Hirdetések személyre szabása” funkciók kapcsán vizsgálta, hogy a vállalkozás a felhasználókkal kapcsolatos adatgyűjtéséről, az adatgyűjtés kontrollálásáról megfelelő szakmai gondossággal tájékoztatja-e a felhasználókat.

A hatóság az Allo chatkliensre vonatkozó kommunikáció kapcsán – miszerint a chatkliens végpontok közötti titkosítással működik – nem talált jogsértést; a Google-fiókban elérhető funkciók tájékoztatásával kapcsolatosan a GVH megszüntette az eljárást tekintettel arra, hogy az eljárás során nem volt megállapítható a jogsértés hiánya, azonban a jogsértés sem.

A chatkliens telepítése során alkalmazandó tájékoztatási kötelezettséget a GVH nem adatvédelmi aspektusból, hanem fogyasztóvédelmi szemszögből vizsgálta. Az eljárás lezárásakor a Hatóság nem tartotta indokoltnak a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését, sem a jogsértés hiányának megállapítását, így kötelezte a vállalkozást az alábbi vállalások teljesítésére:

  • A Google LLC készít a személyes adatok Allo általi kezelésére vonatkozóan egy önálló aloldalt a Google Allo Súgó weboldalon belül, amelyet a fogyasztók számára könnyen érhető módon szövegez meg, melyben a fogyasztói jogokat és kötelezettségeket áttekinthetően bemutatja.
  • Google elérhetővé teszi az adatkezelési aloldal hiperlinkjét az Allo Google Play-ben és iOS App Store-ban található leírásában, továbbá a linket beilleszti az Allo telepítési folyamatába, és az Allo alkalmazáson belül üzenetben elküldi a termék magyarországi felhasználóinak.
  • A Google vállalja, hogy a YouTube csatornán edukációs céllal, a főoldalán, fő helyen megjelenő adatvédelmi témájú üzenetet jelenít meg grafikus banner formájában Magyarország területén. A banner fő üzenete az lesz, hogy a vállalkozás számára fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy a Google gyűjti és kezeli személyes adataikat és javasolja az Adatvédelmi irányelvek és az adatvédelmi beállítások átnézését.

A Google vállalta továbbá a fentiek megvalósításának részletes igazolását, valamint azt, hogy a jövőben sem közvetíti a fenti információkat kevésbé érzékelhető módon és nem csökkenti a fogyasztói tájékoztatás szintjét.

Bővebben

Jogsértő adategyeztetés miatt bírságolta az NMHH a Vodafone-t

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2018. augusztus 27-én megjelent közleménye szerint a Vodafone – az érintett előfizetői kör mintegy egyharmadánál  – nem a törvényi előírásoknak megfelelően végezte el a 2017. évi feltöltőkártyás adategyeztetést, ráadásul a nem egyeztetett SIM-kártyákat is csak egy héttel a határidő után kapcsolta le. Fentiek miatt a hírközlési hatóság 40 millió forintra bírságolta a szolgáltatót. A Vodafone fellebbezett a hatóság júniusi döntése ellen, amelyet azonban a másodfokú hatóság augusztus 24-én helybenhagyott.

A több százezer érintett Vodafone-os feltöltőkártyás előfizető új adategyeztetésre számíthat, tekintve, hogy adataikat a Vodafone a saját nyilvántartásában szereplő adatokból kiindulva egyeztette, ahelyett, hogy friss adatfelvételt végzett volna. A Vodafone ezzel jogsértés követett el,  tekintettel arra, hogy a korábbi, már meglévő  adatok alapján végzett adategyeztetés SIM kártyához tartozó előfizető egyértelmű azonosíthatóságát nem teszi lehetővé, és ezáltal nem felel meg a törvényben előírt célnak.

A szolgáltató ettől eltérő jogértelmezését az NMHH nem fogadta el. Emellett a hatóság úgy ítélte meg, hogy a Vodafone a nem egyeztetett kártyák július 1-jei lekapcsolására előírt határidő betartását meg sem kísérelte.

Az NMHH azt is átfogóan megvizsgálta, hogy a többi mobilszolgáltató hogyan teljesítette adategyeztetési feladatait. A hatóság a Telenor Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. esetében nem állapított meg jogsértést.

Az NMHH álláspontja szerint a Vodafone által végzett jogsértő adategyeztetési mód jelentősen csökkentette a szolgáltató adminisztratív feladatait, melynek következtében versenytársaihoz képest lényegesen előnyösebb helyzetbe került, hiszen a másik két szolgáltató jelentős erőforrásokat vont be az adategyeztetést megfelelő végrehajtása érdekében.

2018-tól kezdődően az adategyeztetést  minden évben a szerződéskötéstől számított fordulónapig kell elvégezni , így a tavalyi egységes június 30-i határidőtől eltérően  ezentúl minden feltöltőkártyás előfizető számára más-más időpontban válik majd esedékessé az adategyeztetés. Az adategyeztetés elvégzésére online is lehetőség van.

Bővebben

Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint fényképek más internetes oldalakon történő közzététele esetén a szerző újabb engedélyére van szükség

Az Európai Unió Bírósága 2018. augusztus 7-i sajtóközleményében jelentette meg a Land Nordrhein-Westfalen kontra Dirk Renckhoff ügyben meghozott ítéletét, mely szerint „valamely internetes oldalon a szerző engedélyével szabadon hozzáférhetővé tett fényképnek valamely másik internetes oldalon történő online elérhetővé tételéhez e szerző újabb engedélyére van szükség. Az ilyen online elérhetővé tétellel ugyanis a fényképet új közönség számára teszik hozzáférhetővé.”

Dirk Renckhoff fényképész annak érdekében indított keresetet Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartománnyal szemben, hogy tiltsák el fényképének többszörözésétől, illetve kártérítés megfizetését is kérte. A fényképész ugyanis engedélyezte egyik fényképének közzétételét egy utazásokkal kapcsolatos internetes oldalon, a fényképet azonban a németországi Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány területén található egyik középiskola tanulója letöltötte és felhasználta dolgozatában, mely dolgozatot aztán az iskola internetes oldalán közzétették. A fényképész szerint ezzel megsértették szerzői jogait, hiszen ő csupán az utazási oldal üzemeltetőinek adott felhasználási jogot.

Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint a mű szerzőjének főszabály szerint kizárólagos joga van e mű nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve annak megtiltására. Az irányelv célja a szerzők megfelelő díjazásának biztosítása műveik felhasználása után.

A Bíróság ítélete szerint a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma kiterjed egy korábban a szerző engedélyével közzétett fénykép másik internetes oldalon való online elérhetővé tételére, melyet ez esetben „hozzáférhetővé tételnek”, és ennek következtében „közvetítési cselekménynek” kell minősíteni, hiszen ezáltal a szerzői jogi védelem alatt álló művet nem csak azon közönség számára teszik hozzáférhetővé, akiket a szerző az engedélyezéskor figyelembe vett, hanem olyan új közönség számára is, akik azon internetes oldal felhasználóiból állnak, amelyen a szerző engedélye nélkül tették azt elérhetővé.

A Bíróság megállapította, hogy a művek minden olyan harmadik személyek általi felhasználását jogsértőnek kell tekinteni, amelyhez a szerző előzetesen nem járult hozzá.

A fénykép, mint szellemi alkotás képezheti szerzői jogi védelem tárgyát, amennyiben az a szerző olyan alkotása, amely a szerző szabad és kreatív önkifejezése által tükrözi a személyiségét.

A Bíróság végezetül kiemelte, hogy a védett műnek online elérhetővé tételét meg kell különböztetni a hozzáférhetővé tételétől, ami valamely olyan kattintható link segítségével történik, amely arra a másik internetes oldalra vezet át, ahol azt eredetileg közzétették. Annak pedig nincs különösebb jelentősége, hogy a szerzői jog jogosultja kifejezetten nem korlátozta a fénykép internethasználók általi felhasználásának lehetőségét.

Bővebben