Month: Október 2018

Szigorodó audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok

Az Európai Parlament 2018. október 2-án megszavazta az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új szabályokat, amely fokozottabb védelmet biztosít a gyerekeknek, mennyiségi korlátot szab a reklámoknak és előírja a legalább 30 százalékos európai tartalmat.

A módosított jogszabály a tévécsatornákon kívül a video-on-demand szolgáltatókra (olyan szolgáltatás, amely videó és hanganyagok, filmek letöltését teszi lehetővé igény szerinti időben)
és a videómegosztókra (pl. a Netflixre, YouTube-ra, Facebookra) is vonatkozik.

A felülvizsgált szabályok garantálják a gyerekek fokozottabb védelmét az őket erőszakra, terrorizmusra buzdító, vagy gyűlöletet keltő tartalmak, illetve a káros reklámok ellen.

Ennek érdekében a szolgáltatóknak ki kell dolgozniuk egy olyan eljárást, amellyel felléphetnek az ilyen tartalmak ellen, és egy olyan egyszerűen használható és hatékony módszert, amellyel lehetővé teszik a felhasználóknak az ártalmas tartalmak bejelentését, tekintve, hogy a jogszabály nem írja elő a tartalmak feltöltés előtti előzetes szűrését. Bejelentés esetén pedig a videómegosztó oldalaknak kötelessége a gyors fellépés.

A gyerekműsorokban és online tartalmakban megjelenő reklámokra vonatkozó szabályok is szigorodtak: az audiovizuális szolgáltatók által begyűjtött adatok például nem használhatók fel kereskedelmi célra (pl. profilalkotásra, célzott hirdetésekre), ezzel védik a gyermekek személyes adatait.

Az új szabályok értelmében a reklámok csak a napi műsoridő legfeljebb 20 százalékát tehetik ki a 6:00-24:00 óra közötti időszakban, ezen időszakon belül a műsorszolgáltató maga döntheti el, mikor helyezi el a hirdetéseket.

A képviselők támogatják a kulturális sokszínűséget is, ezért a video-on-demand szolgáltatók kínálatában legalább 30 százalékban határozták meg az európai tartalmak arányát, illetve ezeknek a szolgáltatóknak elő kell segíteniük az európai audiovizuális produkciók fejlődését európai tartalmak létrehozásával vagy nemzeti alapokba történő befizetéssel. A hozzájárulás mértéke a letöltésekből befolyó bevétel nagyságától függ.

A megszavazott megállapodást az uniós szakminisztereket tömörítő Tanácsnak még jóvá kell hagynia, majd a reformok hatálybalépését követően 21 hónap áll a tagállamok rendelkezésére a reformoknak megfelelő jogszabályok hatálybaléptetésére.

Bővebben

A Budapesti Ügyvédi Kamara október 1-jei határozata szerint már videotelefonon is elvégezhető az azonosítás

Az új ügyvédi törvény (Üttv.) alapján 2018. január óta az ügyvédek úgy is ellenjegyezhetnek okiratot, ha az okirat aláírása, illetve az aláírás sajátként történő elismerése videotelefon útján történt.
Erre azonban csak akkor volt lehetőség, ha az ügyvéd egy korábbi személyes találkozás alkalmával a felet már azonosította.

Bár az Üttv. nem írja elő, hogy a természetes személy azonosítását személyes találkozás során kell elvégezni, az új pénzmosás elleni törvény (Pmt.) csak akkor teszi lehetővé a személyes megjelenés nélküli azonosítást, ha azt a területi kamara megengedi. A Budapesti Ügyvédi Kamara október 1-jén határozott arról, hogy a távazonosítást is lehetővé teszi. A távazonosításra meghatározott feltételeknek a videotelefonálásra használt Skype program újabb asztali verziói megfelelnek, mivel azok már lehetővé teszik a továbbított kép és hang rögzítését is.

Az azonosított személynek a távazonosításhoz mindenképp hozzá kell járulnia. Ezt követően okmányainak minden oldalát fel kell mutatnia a kamerának úgy, hogy az okmány jól látható, illetve jól olvasható legyen. Az azonosítottnak szóban is közölnie kell rögzítésre kerülő adatait, az ügyvédnek pedig meg kell győződnie arról, hogy a felmutatott okmányon szereplő fénykép és az azonosított természetes személy egyezik. Az ügyvédnek az azonosítás teljes folyamatát rögzítenie kell.

A távazonosításnak köszönhetően a külföldön tartózkodó ügyfeleknek már nem kell külföldi közjegyzőhöz, valamint konzulhoz elmenniük, így költségeik jelentősen csökkenhetnek.

A közeljövőben várható, hogy a többi területi kamara is határozatot hoz ez ügyben, így országosan elérhetővé válik az ügyvédek részére az ügyfelek távazonosításának lehetősége.

Bővebben

Elektronikus aláírással nem rendelkező állampolgárok is ingyenesen létrehozhatnak teljes bizonyító erejű elektronikus okiratot

Az új polgári perrendtartás teljes bizonyító erővel ruházta fel az azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítéssel ellátott elektronikus okiratokat.

Az azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés (AVDH) szolgáltatás azoknak a felhasználóknak biztosítja hivatalos ügyeik elektronikus ügyintézését, akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással. A NISZ Zrt. ugyanis minden ügyfélkapus azonosítással rendelkező állampolgár részére biztosítja PDF kiterjesztésű fájljaik AVDH hitelesítésének lehetőségét, ezáltal ingyenesen hozhatnak létre teljes bizonyító erővel rendelkező elektronikus okiratokat.

A NISZ fejlesztésének köszönhetően a hitelesítő záradékba már nem csak a név, hanem a négy természetes személyazonosító adat is bekerült, így az AVDH-val hitelesített fájlokról egyértelműen megállapítható a hitelesítő személye. Az ily módon AVDH-val hitelesített PDF fájlokat azonban még nem lehet ügyvédi ellenjegyzéssel ellátni.

A továbbfejlesztett szolgáltatás ezen a linken érhető el.

Bővebben

Hírlevél 2018. november-december

A tartalomból:

  • Jövő évtől a gazdálkodó szervezetek kizárólag cégkapun keresztül intézhetik adóügyeiket
  • 2018. december 3-án lép hatályba a területi alapú tartalomkorlátozással szembeni (geo-blocking) rendelet
  • Készülőben a GDPR salátatörvény
Hírlevél 2018. november-december - Teljes hírlevél letöltése PDF-ben
Bővebben

A GVH közzétette középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégiáját

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2018. szeptemberében tette közzé középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégiáját, mely az alábbi linken érhető el.

A stratégia célja ez egyes versenyhivatali fellépések szükségességének vizsgálata, valamint ezek céljainak és eszközeinek meghatározása.

Röviden a tartalomból:
• Az edukáció jelentőségének hangsúlyozása
• A megfelelési törekvések ösztönzése
• A globális szereplőkkel szembeni fellépések
• Szakmai vagy érdekképviseleti szűrésen átesett, ún. szuperpanaszokra épülő eljárások
• Nemzetközi fellépések a gyors eljárás érdekében
• Eljárások indítása piacelemzés alapján

A Hivatal megjelölte az alapvetően a megfelelést ösztönző céllal induló eljárások – vagyis nem a retorzióra, hanem a piaci gyakorlat gyors és széleskörű javítására összpontosító eljárások – által érintett területeket, amelyek az alábbiak:
– influencerek / véleményvezérek,
– wifi asszisztens szolgáltatások,
– szálláshelyek online piactere,
– hamis véleménynyilvánítások,
– online társkereső szolgáltatások.

Bővebben

Az NMHH döntése szerint továbbra is jogsértő a Telekom szolgáltatáskorlátozási gyakorlata

Összesen 61,5 millió forintra bírságolta a Magyar Telekomot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), miután nem teljes mértékben tett eleget a rá kiszabott 2015-ös határozatnak – áll a hírközlési hatóság 2018. október 1-jén megjelent közleményében.

Az NMHH szerint a szolgáltató késedelmesen fizető ügyfelei mintegy hetedét jogszerűtlenül értesíti a fennálló tartozásokról, a díjelmaradásokkal kapcsolatos szolgálatás-korlátozási gyakorlata pedig továbbra sem felel meg a hatályos rendelkezéseknek, mely szerint a szolgáltatónak meg kell adnia a lehetőséget a 30 napon túli tartozással rendelkező előfizetőinek az elmaradás rendezésére és a szerződés betartására anélkül, hogy a szerződést meg kellene szüntetnie.

A szolgáltatónak előre fel kell hívnia az előfizető figyelmét a korlátozásra, és megfelelő időt adni neki tartozása rendezésére. A szolgáltatáskorlátozásnak szigorú feltételrendszere van, hiszen a legfontosabb előfizetői jogosultságot, a szolgáltatás igénybevételének a jogát korlátozza.

A Telekom 2015-ben áttért az SMS-ben megküldött felszólításokra, mely nyomon követhető és így megfelel a jogszabályi előírásoknak. Azoknál az ügyfeleknél azonban, akik nem adtak meg mobiltelefonos elérhetőséget, az első értesítést továbbra is normál postai levélben adja fel, így ezeknél az előfizetőknél a szolgáltató továbbra sem tudja bizonyítani, hogy a levelet mikor vették át. A jogszabály 30 nap kötelező türelmi időt ír elő a kézhezvételtől, a szolgáltató azonban ezt a felszólítás keltezési napjától számolja, majd a szabálytalan határidő eredménytelen letelte után korlátozza az igénybe vett szolgáltatást, ez pedig jogsértő, tekintettel a tényre, hogy a levelek kézhezvétele és a feladás dátuma között egy hetes különbség is lehet. További mulasztás volt a szolgáltató részéről, hogy a 2015-ben a Hatóság határozatában előírt intézkedési tervet nem készített, így az annak megfelelő intézkedéseket sem tette meg.

Az NMHH a Telekom jogsértésének piacra gyakorolt hatását különösen jelentősnek ítélte, tekintve, hogy a szolgáltató a magyar elektronikus hírközlési piac egyik legnagyobb szereplője, így magatartása a versenytársak gyakorlatát is befolyásolja. A bírság kiszabásakor a hírközlési hatóság azt is figyelembe vette, hogy a tartozás megfizetése után az előfizetőknek mennyi utánajárást igényel a visszakapcsolási díj töröltetése.

Az NMHH felszólította a Telekomot a jogsértő magatartás beszüntetésére, és a céget 60 millió forint, vezető tisztségviselőjét pedig 1,5 millió forint összegű bírsággal sújtotta. A döntéssel szemben a szolgáltató jogorvoslattal élhet.

Bővebben

Csőd betekintő rendszer gazdálkodó szervezetek számára

2018. július 31. óta már elérhető a csőd betekintő rendszer, melyen keresztül csőd- és felszámolási eljárásokhoz kapcsolódó igazolásokat lehet kérni. A rendszer meghatározott szervezetek részére adatlekérdezést illetve adatbetekintést is biztosít.

Az Országos Bírósági Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát az eljárást kezdeményező kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját.

A csőd betekintő rendszeren keresztül a gazdálkodó szervezet a cégkapuján keresztül igazolást kérhet arról, hogy nincs ellene benyújtva jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelem, továbbá nincs vele szemben kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt felszámolás. A rendszer ezen a linken érhető el.

Bővebben

Hírlevél 2018. október

A tartalomból:

  • Szigorodó audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok
  • A Budapesti Ügyvédi Kamara október 1-jei határozata szerint már videotelefonon is elvégezhető az azonosítás
  • Elektronikus aláírással nem rendelkező állampolgárok is ingyenesen létrehozhatnak teljes bizonyító erejű elektronikus okiratot
  • A GVH közzétette középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégiáját
  • Az NMHH döntése szerint továbbra is jogsértő a Telekom szolgáltatáskorlátozási gyakorlata
  • Csőd betekintő rendszer gazdálkodó szervezetek számára
Hírlevél 2018. október - Teljes hírlevél letöltése PDF-ben
Bővebben

Hírlevél 2018. augusztus-szeptember

A tartalomból:

  • Adatvédelmi tisztviselő kötelező bejelentése – UPDATE
  • Októbertől emelkednek a közjegyzői díjak
  • A Google elleni versenyfelügyeleti eljárás kötelezettségvállalással zárult
  • Jogsértő adategyeztetés miatt bírságolta az NMHH a Vodafone-t
  • Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint fényképek más internetes oldalakon történő közzététele esetén a szerző újabb engedélyére van szükség
  • Eljárást indított a GVH az online társkereső be2-val szemben
Hírlevél 2018. augusztus-szeptember - Teljes hírlevél letöltése PDF-ben
Bővebben