Month: Április 2019

GDPR salátatörvény tájékoztató

2019. április 26. napján hatályba lép a nemrégiben elfogadott úgynevezett GDPR salátatörvény (a továbbiakban, mint: „GDPR-saláta”) – vagyis az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény  (Magyar Közlöny 2019. évi 63. számában kihirdetve) – rendelkezéseinek jelentős része. A törvénymódosítások több, mint 80 jogszabályt érintenek.

Alábbiakban röviden, ismertetjük a reklámszakmát és az ügyfeleket érintő leglényegesebb módosításokat, megjelölve a módosítással érintett jogszabályokat:

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény:

A GDPR-saláta törvény hatálybalépését követően nem lehetséges a jövőben a személy- és lakcímnyilvántartásból közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) céllal adatokat igényelni.

2. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény:

A munka törvénykönyvének (a továbbiakban, mint: „Mt.”) módosulása következtében a munkáltató most már az Mt. alapján is köteles írásban tájékoztatni a munkavállalókat a munkaviszonnyal kapcsolatban felmerülő adatkezelésekről.

A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatban szükséges okiratok bemutatását kérheti (pl.: végzettséget igazoló dokumentumok, nyelvvizsga bizonyítványok), azonban másolat készítése ezekben az esetekben nem indokolható. A munkavállaló bűnügyi személyes adatait a munkáltató annak vizsgálatából kezelheti, hogy megállapítsa, hogy a törvény vagy a munkáltató által meghatározott korlátozó vagy kizáró feltétel nem-e áll fenn a munkavállalóval szemben.

Munkavállaló biometrikus adatai kizárólag a törvényben felsorolt esetekben lehetséges, ilyen esetek, ha az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés a törvényben védett jelentős érdeknek és/vagy a munkavállaló vagy mások életének, testi épségének vagy egészségének súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmét vagy sérelmének veszélyét okozná.

A munkáltató munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását ellenőrizheti, amely során technikai eszközt is alkalmazhat, amelyről köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalót. Ezen tájékoztatást is javasolt írásban megtenni annak érdekében, hogy munkáltató bizonyítani tudja, hogy tájékoztatási kötelezettségét megtette a munkavállaló felé.

Fentieken felül a törvényhozó főszabályként törvényi szintre emelte azt a rendelkezést, hogy a munkavállaló a munkáltató által rendelkezésére bocsájtott informatikai eszközöket kizárólag munkavégzés céljából használhatja, ha a Felek erről eltérően nem állapodnak meg. Vagyis kizárólag a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodása esetén lehetséges a magáncélú használata a munkáltató által rendelkezésre bocsájtott eszközöknek.

3. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLVXIV. törvény:

A kereskedelmi törvény módosulásának következtében a vásárlók könyvének kezelését módosítani szükséges, oly módon, hogy az előzetesen, más vásárló által tett bejegyzések ne legyenek hozzáférhetőek az új bejegyzést készítő vásárló számara, így az egyes bejegyzések keletkezését követően szükséges eltávolítani a könyvből.

4. A személy és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

A jogszabályváltozás egyértelműsíti, azt a jegyzőkönyv-készítési gyakorlatot az elektronikus megfigyelőrendszer felvételeibe történő betekintések kapcsán, amelyet a GDPR egyébként is előír az adatkezelők részére, mégpedig hogy rögzítésre kerüljön: ki, mikor, miért tekint be a felvételekbe.

Bővebben

Az Országgyűlés elfogadta a GDPR-salátatörvényt

Az Országgyűlés 2019. április 1-jén délután elfogadta a „GDPR-salátaként” emlegetett, az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvénymódosítási csomagot, amely az Adatvédelmi reformok végrehajtását hivatott széles körben rendezni. A módosítások átfogó jellegét jól szemlélteti, hogy a változások 86 törvényt érintenek, melyekből az alábbiakat kívánjuk kiemelni a teljesség igénye nélkül:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény többek között az alábbiakkal módosul:

  • munkáltató a munkavállalót a személyiségi jogainak korlátozásának módjáról, feltételeiről, várható tartamáról, valamint annak szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről is köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót;
  • munkavállaló biometrikus adatainak kezelése kizárólag a törvény által megengedett kivételes esetekben kezelhető;
  • erkölcsi bizonyítványokkal kapcsolatos adatkezelések
  • informatikai és számítástechnikai eszközöket, ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a munkavállaló nem használhatja magáncélra.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása a vásárlók könyvébe tett bejegyzések zártan kezelését írja elő.

Fentieken felül jelentős módosításokat fogadtak el a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény kapcsán is. Továbbá többek között módosultak az egyes közhiteles nyilvántartásokkal, valamint a közművekkel kapcsolatos jogszabályok is.

Az elfogadott törvényjavaslat egységes szerkezetben elérhető itt.

Bővebben