Month: July 2019

10 millió forintra bírságolta a GVH a Colief cseppek hazai forgalmazóját jogszerűtlen állítások miatt

10 millió forintos bírságot rótt ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Brand Up Pharma Kft.-re, „COLIEF cseppek” hazai forgalmazójára tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.

A GVH jogszerűtlennek találta a Colief cseppek reklámjaiban szereplő ígéreteket, melyek szerint az enyhíti, illetve segít elkerülni a csecsemőkori hasfájás (kólika) tüneteit, ugyanis az európai uniós szabályozás alapján csak az esetben lehet élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításokat tenni, ha azokat az Európai Bizottság engedélyezte.

Bár egy gyártó kérelmezte, hogy az Európai Bizottság engedélyezzen a Colief cseppek jótékony hatásaira vonatkozó állításokat, a Bizottság ezt tudományos szakvélemények alapján 2016-ban elutasította.
A GVH súlyosbító körülményként vette figyelembe az érintett célcsoport sérülékenységét és érzékenységét, ugyanakkor enyhítő körülményként tekintett arra, hogy a Brand Up Pharma Kft. még az eljárás előtt önként változtatott kereskedelmi gyakorlatán, illetve a vállalkozás vezetője versenyfelügyeleti képzésen vett részt. A Hivatal így 10 millió forint bírságot szabott ki a cégre.

Az uniós ágazati szabályozás mára ennél is szigorúbbá vált. 2019 februárjától a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekkel kapcsolatban egyáltalán nem lehet tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat tenni, a csecsemők számára készült gyógyászati célra szánt élelmiszerek esetén pedig 2020 februárjától lép életbe a szigorúbb szabályozás.

Bővebben

A NAIH állásfoglalása szerint a gyógyintézményekben történő képfelvétel készítésének általános és teljes tiltása aránytalanul korlátozza az alapvető jogokat

Az Alapvető Jogok Biztosa megkereséssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), miután hivatalához bejelentés érkezett, amelyben a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet (továbbiakban: Kórház) főigazgatójának az intézmények fotózásával kapcsolatos szabályozását kifogásolták. A bejelentés szerint a Kórházban kihelyeztek egy tájékoztatót, melyben az áll, hogy az intézmények területén kép- és hangfelvételek készítése főigazgatói engedélyhez kötött.

A NAIH álláspontja szerint tekintettel arra, hogy az egészségügyi intézmények közfeladatot látnak el, az intézményekben készült felvételek – amennyiben személyes adatokat nem tartalmaznak, és természetes személyek sem szerepelnek rajtuk – az Info törvény alapján közérdekű adatnak számítanak, tehát a felvételek készítése és nyilvánosságra hozatala nem kifogásolható, így megtiltani nem lehet.

Az adott intézmény viszont bírósághoz fordulhat személyiségi jogok megsértése miatt, amennyiben úgy véli, hogy a nyilvánosságra hozott felvétel jóhírnevét sérti.

Amennyiben a felvételen természetes személyek szerepelnének, úgy az érintett személy hozzájárulása szükséges a felvétel elkészítéséhez és felhasználásához még akkor is, ha a felvételen az érintett személy arca nem kivehető, hiszen a felvétel ennek ellenére tartalmazhat olyan adatot, mely alapján az érintett felismerhető, tehát az adatvédelmi szabályokat ez esetben is figyelembe kell venni. A GDPR az adatkezelés jogalapját a 6. cikkben részletezi. A kizárólag otthoni felhasználásra készített képek azonban nem tartoznak a GDPR hatálya alá.

Az egészségügyi intézményekben tartózkodó betegekről készült felvételek készítése különleges adatkezelésnek minősül, mivel a fénykép utalhat az érintett egészségi állapotára, továbbá az orvosi titoktartást is sértheti. Az egészségügyi adatok kezelését szigorúbb rendelkezések szabályozzák a GDPR 9. cikkében, azonban ez a szakasz is lehetőséget ad egészségügyi adat kezelésére az érintett kifejezett hozzájárulása alapján.

Az intézmény betegjogainak védelmét a vezető felelőssége biztosítani, és kötelessége szavatolni az gyógyintézményben tartózkodó személyek egészségügyi adatainak védelmét, megakadályozni nyilvánosságra kerülését. A NAIH álláspontja szerint egy esetleges jogsérelem megelőzése feljogosíthatja az intézmény vezetőjét a szabályozásra, azonban a képfelvétel készítés általános és teljes tiltása aránytalanul korlátozza az alapvető jogokat. Az intézményvezető akkor jár el felelősen, ha a személyhez fűződő jogok betartására hívja fel az érintettek figyelmét az általános tiltás helyett.

A NAIH így foglalta össze állásfoglalását: „egyértelműen közérdek fűződik ahhoz, hogy a kórházban – a személyhez fűződő jogokat maradéktalanul tiszteletben tartható módon – képfelvételeket lehessen készíteni, valamint ahhoz, hogy a képfelvétel által megörökített eseményeket, helyzeteket, állapotokat a véleménynyilvánítás szabadságának részeként közbeszéd/közvita tárgyává lehessen tenni. Egy demokratikus jogállamban az átláthatóság és a számon kérhetőség elve mellett kell működnie az egészségügyi közfeladatot ellátó szervezetnek.”

Bővebben

Elfogadásra került a reklám törvény módosítása

Jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár ’Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról’ szóló salátatörvény, amelyet múlt hét pénteken, 2019. július 12-én elfogadott az Országgyűlés.

A javaslat értelmében a reklámadó mértéke 2019. július 1-jétől 2022. december 31. napjáig az adóalap 0%-ra módosul és megszűnnek a reklámadóhoz kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettséggel járó egyes adminisztratív kötelezettségek.

Bővebben

Kihirdették a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvénycsomagot

2019. augusztus 1. napján lép életbe a hétfőn kihirdetett médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvénycsomag, amely a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényen (a továbbiakban: Médiatörvény) túl a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (ún. Médiaalkotmány), valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (ún. Szerzői jogi törvény) rendelkezéseit érinti.

A törvénymódosítások egy része a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A törvénycsomag módosította a Médiatörvény egyes kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseit: bevezette a kiskorúak adatainak kereskedelmi céllal történő kezelésének tilalmát, a termékmegjelenítés tilalmát 14 éven aluli kiskorúaknak szóló műsorok tekintetében, valamint módosultak a kiskorúaknak szóló műsorok reklámmal való megszakításának szabályai is.

A Médiatörvény dohánytermékek reklámjának tilalma kiegészült a cigarettákra, az e-cigarettákra és utántöltő flakonokra is.

Továbbá – többek között, de nem kizárólag – módosultak a szolgáltatók műsorkvótái is, valamint a Médiatanács eljárási szabályai és a pályázatokra vonatkozó szabályok is.

Bővebben